Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 3. szám - A méterrendszer és a telekkönyv

60 Ilyenek: 1 .1 fójjró víztömeg, mert ezt mint ilyent, még csak birtokba sem lehet venni. Kivétel azonban van. Ha pl. a patak egy személy tulajdonát képező területen ered s ugyanezen területen ér is véget. (Pl. egy ezen területen létező tóba ömlik.) A folyóvizek partja és medre ugyan magántulajdont képez, mert azoké, akiké a part mentén elhúzódó s azzal összefüggő ingatlanterületek. Azonban ezt a magántulajdont a meder tekintetében pliysikai okok, a part tekintetében pedig az 1885: XXIII. t.-czikkben emiitett kÖKhatósági rendelkezés vagyoni értékkel biró tartalmától egészen megfosztja s a magánforgalomra teljesen alkalmatlanná teszi. 2. A közforgalom czéljaira szolgáló utak, terek, utczák stb. Ezek szintén lehetnek a község, a volt úrbéresek, sőt magánosok tulajdonai is, azonban az ezen dolgokon szintén fennálló hatósági rendelkezés következtében ez a tulajdonjog is annyira tartalomszegény és értéktelen, hogy jóformán szintén csak a neve van meg. A hatósági rendelkezés ezen különös rendeltetéssel felruházott dolgokra vonatkozólag a tulajdonjogban foglalt jogosítványokat háttérbe szorítja s azokon közhasználatot létesít. Mindaddig, mig a hatósági rendelkezés ezeken a dolgokon még nem szűnik, azok a magánjogi forgalomból ki vannak rekesztve. A tkvi térképen mindazonáltal ezek a forgalmonkivüli telkek is feltüntetendök s helyrajzi számaik a részletlajstromban bevezetendök. A részletlajstromban azután a telekjegyzökönyv számának feltüntetésére szánt rovatba azt kell bevezetni, hogy az illető telek: ut, utcza, tér, folyó, patak stb. 31. F. árnak. Ha a jelzálogos hitelező az őt illető egyetemleges jelzálogjogok közül valamelyiknek részleges kitörlését megengedi, ezt teheti anélkül, hogy az egyetemlegesség megszüntetését is külön engedélyeznie kellene. Az egyetemlegesség ugyanis nem kérelem folytán, hanem a tkvi rdtás 106. §-a alapján — tehát ex lege — pusztán annak következtében keletkezik, hogy a zálogjog ugyanazon osztatlan követelés tekintetében több jelzálogra jegyeztetik be. Minthogy ekként egyetemlegesség csupán akkor létezhetik, ha az egyetemleges jelzálogjogok ugyanazon osztatlan követelést biztosítják, — törvénynél fogva szűnik meg az egyetemlegesség; mihelyt a követelés osztatlansága megszűnik, tekintet nélkül arra, hogy kérték-c az egyetemlegesség megszüntetését vagy sem. Hiszen, ha ellenkezőleg azt kérnék, hogy az egyetemlegesség a követelés megosztottsága mellett is fentartassék, ezt a kérelmet, mint törvényellenest, figyelembe venni nem lehetne. Ha most már a jelzálogjog az A. B. és C. tjkvekben 200 K erejéig van bejegyezve s a C-. tjkvben 100 K erejéig résztörlés történik : az egyetemlegesség csupán az A. és B. tjkvekben bejegyezve levő jelzálogjogok közt marad fenn, a C. tjkvben bejegyzett jelzálogjog pedig az egyetemlegességi kötelékből kilép. Az egyetemlegességnek ily módon történő részleges megszűnését tkvileg nem tüntetjük ki. Előírva és szabályozva ez nincs. Nem is szükséges, mert külön kifejezett feljegyzés nélkül is kitűnik a telekkönyvből. Nyomatott a Nagy Elek könyvnyomdában Czegléd (Árpád-tér).