Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 1. szám - A 39000/1906. I. M. számu igminiszteri rendelethez

13 kaim az an dók, holott a most idézett t.-cz. 215. §-a szerint a bizonyításra vonatkozó rendelkezések nagy része a rendes eljárásra is kiterjesztetett. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 229. §. 4-ik bekezdésének az a rendelkezése, hogy azokban az esetekben, amelyekben az 1881 : évi LX. t.-cz. perenkivüli sommás eljárást rendel, az eddigi szabályok alkalmazandók, nem vonatkozik a 249. §-ban emiitett számadási ügyekre, mert ezek, mikép ez fentebb kifejtetett, a peres eljárás szabályai szerint birálandók meg, és ítélettel döntendök el és mert az 1893. évi XVIII. t.-cz. 229. §-ának 3-ik bekezdéséből, mely szerint az 1881. LX. törvényczikknek azok a rendelkezései, melyek a végrehajtási eljárás során ítélettel eldöntendő kérdésekben a felebbezés hatályáról és a másodbiróság ítélete elleni felebbezés hatályáról intézkednek, a sommás eljárás szerint tárgyalandó ily ügyekben, a felülvizsgálati kérelemre is megfetelően alkalmazandók, nyilvánvaló, hogy a törvény perbeli eljárás alá tartozó ügyeknek tekinti azokat az ügyeket, melyeket a végrehajtási eljárás során ítélettel kell eldönteni. Az 1881. évi LX. t.-cz. 253. §-a szerint az örökösödési eljárásban is a 249. §. értelmében ítélettel eldöntendő számadásokra nézve is ugyanazok a szabályok levén alkalmazandók, melyek a most kifejtettek szerint a végrehajtási ügyekben követendők, ebből kifolyólag azokra nézve az 1893. évi XVIII. t.-cz. 185. és 186. §-ai értelmében a felebbezési bíráskodást az első bíróság által ítélettel eldöntött számadásra nézve a kir. tszék van hivatva gyakorolni. (Kir. Kúria 1901. május 30. 3,293. sz.) 15. A biró legfeljebb 8 százalékos kamatot ítélhet meg. Az 1877 : VIII. t.-cz. 4. §. kamatnak minősiti megkülönböztetés nélkül nemcsak a pénzben fizetendő minden melléktartozást, hauem bármely dolgot vagy hasznot, mely a tőke visszafizetésén kivül köteleztetett, tekintet nélkül arra, hogy az a dolog vagy haszon visszatéröleg vagy folytonosan fizetendőleg és kötbér vagy kártalanítás czimén köttetett-e ki vagy sem. (Kir. Kúria 1901. juuius 4. I. G. 199. sz. Jogt. Közi. 1901. 36.) 16. Általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a hagyatékot terhelő adósság kifizetéséhez, amennyiben az örökhagyó ettől eltérően rendelkezett, vagy az örökösök az adósság kifizetése tekintetében más megállapodásra nem jutottak, az örököstársak örökrészük arányában hozzájárulni tartoznak. Az örököstársaknak ezen egymás közötti jogviszonyára nincsen befolyással az a körülmény, hogy a kérdéses adósság egyik ingatlanra be volt kebelezve. (Kir. Kúria 1901. június 4. G. 201 901. sz. Jogt. Közi. 1901 : 35.) 17. A szigorú magyarázatot igénylő 1881 : LX. t.-cz. 72. §-ánál fogva a bérbeadót a bérösszeg kamatai és annak bírói uton való érvényesítése körül felmerült költség erejéig elsőbbségi igény meg nem illeti. (Kir. Kúria 1901. június 7. 3230. sz. Jogt. Közi. 1901: 32.) 18. Az 1881 : LX. t.-cz. 212. §-ának végbekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a letétbe helyezett összeg a haszonélvezetre végrehajtást vezető hitelező kielégítésére fordítandó, csak arra az esetre áll, ha a haszonélvezetre a végrehajtatót megelőzően más a telekkönyvi rendtartás 130. §-ának