Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 10. szám - A telekkönyvi intézmény érdekében

207 egész sorát vonhatja maga után, egyeseknek és egész családoknak tönkrejutását okozhatja. Fokozza még a bajt a telekkönyveknek az úrbéri rendezéshez képest részint megtörtént, részint még folyamatban levő átalakítása alkalmával elkövetett és még folyton felmerülő hibák: mert az átalakításoknak — tapasztalatom szerint legalább háromnegyedrésze rossz és nemcsak azt a sok százezret nem éri meg, amibe került, hanem jobb, ha egyáltalán foganatositatlan maradt volna. Okiratokban, telekkönyvi beadványokban, telekkönyvi bevezetésekben, bírói határozatokban, felfolyamodásokban és szaklapokban a telekkönyvi rendelet alapfogalmai s főszabályai iránti teljes tájékozatlanságot tanusitó kijelentésekkel és fejtegetésekkel találkozunk. A telekkönyv egyes lapjainak tartalmára, a telekkönyvi jószágtest jogi természetére, a lejegyzésre s hozzájegyzésre, a bekeblezés, előjegyzés és feljegyzés tárgyaira s az azok közötti különbségre, a bejegyzések alapjára s hatályosságára, az előjegyzés igazolására stb. stbire nézve helytelenebbnél helytelenebi) fogalmak uralkodnak és nem ritkán a diploma vagy a kinevezési okirat szerint szakemberek az ebbeli fogalmak teljes hiányában vannak." Nagytekintélyű tudósunk megdöbbentő szavai ijesztő fényben világítják meg telekkönyvi állapotainkat. Ha a helyzet nem változik : idővel, talán 20—25 év múlva, be fog következni az uj betétekre nézve is az az állapot, amit dr. Imling Konrád a telekjegyzőkönyvekre nézve oly megrázóan ecsetelt. Mert nem annyira a törvényekben és rendeletekben, mint inkább az emberekben és a rendszerben van a hiba. Hiába való a legjobb törvény, a legjobb rendelet: ha az emberek azokat nem tudják, nem értik vagy félreértik ; ha az emberek, akik azokat alkalmazni hivatvák, felületesek, hanyagok vagy épen lelkiismeretlenek ; ha az emberek, akiknek a rendre, a pontosságra, a szabályszerűségre szigorúan felügyelniük kellene, ezt könynyen veszik vagy épen nem gyakorolják. Azért, hogy telekkönyvi rendtartásunk régi "és több tekintetben elavult; azért, hogy a telekkönyvet érdeklő, ma már nagy tömegre nőtt, egymást kiegészítő és egymást módosító vagy változtató törvények, rendeletek és utasítások tömkelegében nehéz az eligazodás : — még lehetnének jó telekkönyveink, ha bennünk emberekben nem volna semmi kivetni való. Általában azt tapasztaljuk, hogy a bírósági főnökök — tisztelet a kivételeknek — a telekkönyvhöz osztják be a leggyöngébb