Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

171 területmennyiséget 6"-4 32 telek után számítva határozták meg, ruár pedig kétségtelen, hogy ebben a 6-4':j2 telekben 1 telek a 8 zselléré. Már hogyne volnának ilyen körülmények között az elkülönitett területben a zsellérek is részesedésre jogosultak! Az ő 1 telkük után járó 11 hold benne van a 74250/iooo holdnyi egész területben! Ezt letagadni nem lehet. Dehát — mint fentebb mondottuk — abszurd érvelés az, hogy itt az „úrbéresek" alatt a zselléreket nem lehet érteni. Hát a javadalmas tanitó talán urbéres?! Ez már valóban nem urbéres és mégis kapott. Hát a szóban forgó ellenvetéssel ilyen formán könnyen el lehetne bánni, mert bátran figyelmen kivül lehetne hagyni az ilyen gyenge alapon álló ellenzést, — azonban szerintünk más és nugyobh a baj. A kért kiigazításnak kétségkívül az volna az eredménye, hogy az egyes osztatlan illetőségeket kifejező törtek nevezőjét meg kellene nagyobbítani, amiáltal természetesen ezek a törtek már kevesebb mennyiségekké válnának, vagyis az osztatlan illetőségek megfogyatkoznának. Ez ugyan nem volna baj az olyan osztatlan illetőségeknél, amelyek most is annak a nevén állanak, akiknek a nevére az átalakításkor kerültek, vagy pedig ezek örökösei nevén. De baj azon illetőségeknél, amelyek már harmadik jóhiszemű szerzők (különös jogutódok) nevén vannak, mert az 1869. évi 2579. sz. átalakítási szabályrendelet 27. §-a szerint „az átalakításkor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igények jóhiszemű harmadik irányában többé nem érvényesíthetők." A Jóhiszemű harmadik" alatt különben nemcsak tkvi tulajdonosok, hanem bármely más nyilvánkönyvi jogosultak (jelzálogos hitelezők, kikötményesek, haszonélvezők stb.) értendők. Ezeknek az érdekét feltétlenül csorbitólag érintené a kiigazítás. Az tehát az ö beleegyezésük, vagy elíenük hozott jogerős bírói határozat nélkül meg nem történhetik. Az úrbéresek összesége nem jogi személy, hanem egyszerű tulajdonközösség. Az úrbéresek tehát, mint testület fel nem léphet s mint ilyen perbe sem idézhető. A mi nézetünk szerint tehát a tkvi hatóság nem járna el törvényszerűen, ha a kiigazítási kérelemnek a fentebb emiitett „jóhiszemű harmadik személyek" irányában is és illetve ezekre való minden tekintet nélkül helytadna, ezeknek kifejezett beleegyezése vagy jogerős birói határozattal történt marasztalása hiányában is, csupán azon az alapon, hogy a testületként (tehát jogi személyként) beidézett volt úrbéresek képviselőjének kiigazítást ellenző nyilatkozatát figyelembe vehetőnek nem találja. Annak a következményeit, hogy az átalakításkor érdekeik védelmében nem jártak el a kellő éberséggel és erélyességgel, — tulajdonítsák most már a zsellérek önmaguknak. Tetszett volna nekik ellenvetésüket jegyzőkönyvbe vétetni és ha a tkvi hatóság is elutasította volna azt, ez ellen felfolyamodással élni. A másodbiróság bizonyosan igazat adott volna nekik. De ha annak idején lanyhán kezelték a dolgot, most már későn ébredeznek. A telekkönyv nem lehet kitéve Örökké tartó, derüre-borura való kiigazításoknak, mert akkor nagyon is bizonytalan alapot nyújtana a nyilvánkönyvi jogszerzésre, — már pedig nem ez a czélja. K. S. urnák. Leveléből azt vesszük ki, hogy a tkvi térképen az egyes dűlőkben levő részletek helyrajzi számozása a természetes számsor sorrendje szerint foganatositottnak látszik, azonban imitt-amott kihagyások mutatkoznak. Vagyis a fennforgó hiányokat egy szabályos mértani alakokra osztott dűlőben foglalt földrészletek helyrajzi számainak egymásra következésében ekképen képzeljük;