Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

169 lajdonjogának megítélése mellett a birtokbabocsátást követelhesse, azonban külön szerződési megállapodás hiányában a felülépitményekre a haszonvevő javára bekeblezett tulajdonjogra tekintettel csakis a felülépitmények értékének egyidejű megtérítése mellett. (Kir. Kúria 1906 decz. 18. — 6199/905. sz.) 124. A kegyúri terhekhez az egyházjog szerint nemcsak a templom, plébánia és iskolaépület fentartása, hanem a plébánosnak és kántortanítóknak javadalmazása is hozzátartozik. Ha tehát az ingatlan eladásakor kiköttetett, hogy a kegyurasággal járó jogok és terhek a vevőre át nem szállanak, hanem azok továbbra is a püspökséget illetik és terhelik, ezen intézkedés folytán a plébános és kántortanitó javadalmazása nem sorozható-e a szerződés 3. pontjában emiitett s „az eladott uradalommal kapcsolatos minden közterhek" közé, amelyeket a birtok átvételének idejétől a vevő kötélJS viselni. (Kir. Kúria 1906 decz. 19. — 6668/906. sz.) 125. Ha az italmérési jogkártalanitási összeg akként utaltatott is ki, hogy az a volt úrbéreseket illeti, mindazonáltal a kötményezett kötvénynek a község nevére leendő kiállítása s ennek részére leendő kézbesítése rendeltetett el: a volt úrbéreseket a kártalanítási összeghez egyéni jog nem illeti s az arányos részesedési jog általuk önállóan el nem adható s az esetleges vevő a megvett kötvényt a községnek ellenszolgáltatás nélkül kiadni tartozik. (Kir. Kúria 1902 decz. 29. — 260. Ü. L. 1907 : 2.) 126. Az 1868 : LIV. t.-cz. 89. §-a értelmében bemutatandó ügyvédi meghatalmazásnak minden kétséget kizáróan arra a perre vonatkozóan kiállitottnak kell lenni, amely per ennek a megbízásnak az alapján megindittatik. Ha tehát a meghatalmazás a hagyatéki ügyben való eljárásra adatott és az okirat nem foglal magában megbízást arra nézve is, hogy a megbízott ügyvéd ennek a meghatalmazásnak az alapján az érintett hagyatéki ügyből folyó örökösödési pert is megindíthassa, akkor az ügyvéd a per vitelére feljogosítottnak nem tekinthető. (Kir. Kúria 1907 jan. 8. — 7805/905. sz.) 127. A zálogbirtokos az ö jogát nem csorbító későbbi zálogjogok szerzését nem akadályozhatja s igy a zálogban birt ingókat azok végrehajtási lefoglalása esetén a foglaltatókkal szemben a zár alól ki nem igényelheti. (B. k. T. 1907 január 12-én, II. D. 460. sz.) 128. Családtagok közt történt vagyonátruházás esetében az átruházó után öröklésre hivatottakkal szemben az illető szerződésben az átruházó részéről arra tett elismerés, hogy a szerződésben meghatározott ellenérték tekintetében átruházó kielégíttetett, bizonyítékul egyáltalán nem, sőt valószínűsítő iratként sem fogadható el. (Kir. Kúria 1907 január 25. - 132/1906. Jog. 1907 : 8.) 129. Perenkivüli ügyben bírói letét körül hozott végzés ellen használt felfolyamodás felett dönteni a kir. ítélőtábla illetékes. (Kir. Kúria 1907 január 30. — 18. Ü. L. 1907 : 8.)