Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 7-8. szám - Az egyetemleges zálogjog törléséhez

Í63 97. Állandóan követett jogszabály, hogy az eladó az ingatlanra bekebelezett terhekért, ellenkező megállapodás hiányában, külön kikötés nélkül is szavatossággal tartozik; amiből következik, hogy ezen szavatossági kötelezettség fennállását nem a vevőnek, hanem az ellenkezőt, vagyis hogy szavatosság esete fenn nem forog, az eladónak kell bizonyítani. (Kir. Kúria 19U6 szeptember 18. — 4971/1905. Ü. L. 1906 : 40.) 98. Abban az esetben, amikor valamely egyetemleges zálogjoggal biztosított követelés el nem árverezett ingatlant is terhel, az 1881. évi LX. t.-cz. 190. §. 2. bekezdésének rendelete értelmében, a hitelező kívánsága szerint a vételárból'egészben, vagy részben kielégítendő ugyan, ez a rendelkezés azonban a hitelezőt nem jogosítja fel arra, hogy az elárverezett ingatlanból való kielégítésről lemondva, követelését egészben az el nem árverezett ingatlan részre hagyja fenn, mert az egyetemleges adóstárs az által, hogy az egyik ingatlan elárvereztetik, a másik pedig nem, nem jöhet kedvezőbb helyzetbe annál, mintha mindkét ingatlan vételára egyidejűleg osztatnék fel. (Kir. Kúria 1906 szept. 19. — 2423. Ü. L. 1906 : 48.) 99. Az 1868 : LII. t.-cz. 22. §-ai szerint temetőkben a különböző vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. A törvény eme rendelkezéséből s a dolog természetéből folyik, hogy egy temetőbe való közös temetkezés puszta ténye alapján a felekezet, melynek tagjai oda temetkeznek, nem tekinthető a temetöhely állagára nézve olyan birtokosnak, ki a helyszínelés alkalmával — az ingatlan állagára való birtokának kimutatása nélkül — a telekjegyzökönyvbe birtokosként lett volna bejegyzendő s ennek elválasztása a helyszínelés téves voltát egymagában megállapíthatná. (Kir. Kúria 1906 szept. 20. - 3463. sz. Ü. L. 1906 : 42.) 100. A siketnéma által személyesen kiállított okiratra nézve az 1886. évi VII. t.-cz. 21. §-a értelmében az okirattal való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik, ennélfogva a keresethez csatolt és magánokirat alakjában kiállított meghatalmazás annak kimutatására, hogy felperes a keresetet ellenjegyző ügyvédet a per vitelére megbízta, nem alkalmas. (Kir. Kúria 1906 szeptember 20. - 7689. sz. Ü. L. 1906 : 43.) 101. Az 1881 : LX. t.-cz. 34. §-a értelmében a végrehajtási eljárás során hozott bírósági végzések ellen intézett jogorvoslatokra nézve, amennyiben az idézett törvény különös intézkedést nem tartalmaz, az általános rendelkezések alkalmazandók. Minthogy pedig a kielégítési végrehajtást rendelő végzés nem tartozik a végrehajtási eljárás során hozott azon különös végzések közé, melyek tekintetében a másodbiróság megváltoztató végzése ellen még további jogorvoslatnak volna helye : a felfolyamodást, mint a törvény által kizártat, hivatalból kell visszautasítani. (Kir. Kúria 1906 szeptember 21-én, 1159/1906. V.) 102. A végrehajtás elrendelése foganatosításának folyománya az előjegyzett zálogjog igazolása, ha tehát az elrendelt végrehajtás nem foganatosítható, mert a per a telekkönyvbe feljegyezve nincs, a végrehajtást elrendelő végzés