Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 1. szám - A jelzálogos hitelező és a szolgalomjogosult

2 A jelzálogos hitelező, ki később jutott be a telekkönyvbe, tudja, hogy csak a szolgalomjogosult után nyerhet kielégítést s igy nem is veheti zokon, hogy az a maga jogát a tőle telhető módon védi. Mikor a jelzálogos hitelező kölcsönt adott, csak azzal számolt, hogy ki és mily összeggel előzi meg s ugy tette meg számadásait, hogy ha a szolgalomjogosult előzi is — rendes körülmények közt — neki mégis teljes kielégítést kell nyernie. Vannak azonban- esetek, hogy a jelzálogos hitelező ezen számadásai nem sikerülnek. Nem pedig azon okból, mert a szolgalomjogosulttal nem tud megegyezni s az ingatlan kényszer árverés alá kerül. Egy felmerült esetben a jelzálogos hitelező azért nem juthatott pénzéhez, mert a szolgalomjogosult több telekkönyvben előzte s mert az összes ingatlanok egyszerre kerültek árverés alá. Ha az ingatlanok nem egyszerre kerültek volna árverés alá, vagy helyesen lettek volna a jelzálogos hitelező és a szolgalomjogosult érdekei összeegyeztetve, ez esetben a jelzálogos hitelező is teljes kielégítést nyert volna. A jus offerendivel a jelzálogos hitelező a szolgalomjogosulttal szemben nem élhet. így a legtöbb esetben ki van téve annak, hogy a szolgalomjogosult és tulajdonos hagyják az ingatlant kényszer árverésre, azon hiszemben, hogy az ingatlant szolgalommal terhelten ugy sem fogja senki megvenni. Számításuk sok esetben sikerül is. Azon esetről szándékozom megemlékezni, mikor a jelzálogos hitelező a végreh. törv. 163. §-a következtében jut a törvény által bizonyosan nem szándékolt hátrányos helyzetbe. Szóvá tettem már egy alkalommal, hegy a végr. törv. 163. és 156. §§-ai bizonyos tekintetben ellenkeznek. Az ellentét akkor a legszembeötlőbb, ha jelzálogos hitelező érdekei a szolgalomjogosult érdekeivel ellenkeznek. Nem tartom helyesnek az eddigi gyakorlatot, mely szerint az egész ingatlan nem kerülhet árverés alá, azért, mert a társtulajdonosok közül nem mindannyinak a része van terhelve azzal a követeléssel, melyet behajtanak. Nem alkalmazzuk a 156. §-t, mert az esetben a sorrendi tárgyalásnál megoldhatlan kérdések állnak elő. Irányadónak venném, hogy a telekkönyvi rangsor szerint mikor jött a telekkönyvbe a szolgalomjogosult ? Ha később, mint a jelzálogos hitelező, ez esetben a 156. §. egész terjedelmében alkalmazandó.