Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

108 kitörlésére nézve bekebelezési engedélyt kérni és módjában áll a saját javára szóló feljegyzésnek kitörlésére nézve engedélyt adni, a nélkül, hogy kitörlési pert kellene indítania. Nem igen tarthatunk attól, hogy a kielégítési sorrendi tárgyaláskor a szóban levő tlkvi feljegyzésnek érvényességét valaki meg fogná támadni és ha tenné is, hogy az a kitörlési perben — a fennebb emiitett eset kivéve — sikerre vezethetne. Végeztünk tehát a sorrendi bíróval. Most vegyük elő — amint dr. Nyiri ur mondja — a ..követelés fennállása tekintetében döntő biró " t. Hát kérem szépen a követelés fennállása tekintetében döntő bírónak szerepe ugyanaz akkor is, ha ő nem az 1881 : LX. t.-cz. 11)7. §-ának első, második vagy harmadik bekezdése értelmében a követelés valódisága vagy fennállása ellen tett kifogás következtében történt perreutasitás folytán megindított perben, hanem a követelés behajtása iránt indított perben itél. Amint a telekkönyvi bejegyzés (bekebelezés, előjegyzés vagy feljegyzés) érvényességét és jogi hatályát avagy annak rangsorozatát nem vizsgálhatja amaz : ugy nem vizsgálhatja emez, tudniillik a pusztán csak a követelés behajtására irányzott perben döntő biró sem. A kir. Kúria 1890 január 7-én 3099. sz. alatt kelt határozatában (Ü. L. 1890:5.) kimondotta, hogy: „A bejegyzés (tehát ugy a bekebelezés, mint az előjegyzés, valamint a feljegyzés) mint bírói cselekmény magában véve érvényes s csak akkor lesz érvénytelenné, ha az annak alapjául szolgált jogügylet érvénytelen." Az előjegyzés igazolása iránti perekben is — akár van az a követelés érvényesítésével vagyis behajtásával összekapcsolva, akár nincs — azt vitatni, hogy az előjegyzést nem lehetett volna elrendelni, többé nem lehet; mert a kir. Kúria már 1874. évi szept, 2-án 7007. sz. alatti határozatában (Dt. r. f. XIII: 34.) kimondotta, hogy : „Az előjegyzés igazolási perben csak az előjegyzett követelés valódisága és fennállása képezheti kérdés tárgyát: azon körülmény tehát, hogy a jognak előjegyzése helyesen történt-e *? az előjegyzés igazolása iránti per tárgyául többé nem szolgálhat." Ugyanígy határozott 1876 július 25-én 2026. sz. és 1901 szept. 27-én 122. sz. alatt is. Magának a bejegyzésnek, mint birói cselekménynek, amely jogerőre emelkedett, birói határozat alapján és annak megfelelően eszközöltetett ki, alaki érvényességét még kitörlési perben sem lehet sikeresen megtámadni; vagyis nem lehet mondani