Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

104 rozatában azonban már azt mondotta ki, hogy: „A telekkönyvi hatóságnak a perfeljegyzés elrendelése körül tett intézkedése peres uton hatályon kivül nem helyezhető, akkor sem, ha azon intézkedés helytelen volna." Ezzel szemben 1899. november 9-én 3307. sz. alatt akként határozott, hogy: „A perfeljegyzés peres uton is kitörölhető." Nyilvánvaló ezekből a határozatokból, hogy az egy félszázaddal ezelőtt (1855. évben) készült telekkönyvi rendeletnek ama, bár tiszta, világos és semmiképp félre nem érthető, de merev szabályát, hogy csak a bekebelezés által és csakis az előző nyilvánkönyvi jogaiban sértett fél kérheti törlési keresettel az előbbi nyilvánkönyvi állapotnak helyreállítását, a kir. Kúria bölcsesége a folyvást fejlődő jogélet követelményei szerint fejlesztette és tágította. Arra a kérdésre tehát, hogy ki az, aki a telekkönyvi rendeletek értelmében a bejegyzést megtámadni jogosult V a jelenlegi, talán immár megállapodottnak mondható joggyakorlat szerint akként felelhetünk, hogy mindkét telekkönyvi rendelet hatályának területén mindenki, aki az ingatlanra vonatkozó dologi jogaiban bármiféle bejegyzés által sérelmet szenvedett, kitörlési keresetet indíthat. Tehát nemcsak az, aki valamely bekebelezés által, hanem az is, aki valamely előjegyzés vagy feljegyzés által szenvedett sérelmet az ingatlanra vönatkozó dologi jogaiban. Es nemcsak az, akinek dologi joga a kitöröltetni kért nyilvánkönyvi bejegyzés idejében a telekkönyvben már be volt jegyezve, hanem az is, aki a telekkönyvi tulajdont csak azután, tehát csak később, vagy pedig csak nyilvánkönyvön kivül szerezte meg. Szándékosan emeltem ki kövér betűk által azt, hogy csak az jogosult valamely nyilvánkönyvi bejegyzés érvényességét eredeti érvénytelenség czimen kitörlés! keresettel megtámadni, aki sérelmet szenvedett az ingatlanra vonatkozó dologi jogaiban, nem pedig az is, aki sértve érzi ugyan magát, de az ingatlanra vonatkozó dologi jogaiban sérelmet nem szenvedett és nem szenvedhetett. Ilyen a későbbi jelzálogos hitelező, aki semmiféle előző nyilvánkönyvi bejegyzés érvényességét eredeti érvénytelenség czimén meg nem támadhatja ; mert hiszen azok által a korábbi bejegyzések által az ő, akkor még nem is létező zálogjoga sérelmet nem szenvedett és nem is szenvedhetett; azt pedig- nem mondhatja senki, hogy ő az ingatlanra nyilvánkönyvön kivül szerzett dologi jogot, mert hiszen az ingatlanra zálogjogot nyilvánkönyvön kivül szerezni nem lehet. Nem is volt arra eset (legalább én nem