Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

1Ö0 1885. évben 26. II. sz. alatt azt, hogy a törlési kereset tárgyát nemcsak bekebelezett, hanem előjegyzett jogok is képezhetik ; mert az a körülmény, hogy az előjegyzés törlése nem kérvény, hanem kereset utján kéretik, nem szolgálhat indokul a kereset elutasítására. Kimondotta 1900. február 8-án, 6133. sz. alatti határozatában : „Minthogy a fél nyilvánkönyvi jogaiban az előjegyzés által is sértve van, az a körülmény, hogy a nyilvánkönyvi jog csak előjegyezve van, a törlési keresetnek útjában nem áll." Kimondotta 1900. okt. 18-án 3661. szám alatt kelt határozatában : „A törlési keresetnek a tlkvi rend. 148. és következő szakaszai szerint alapját és feltételét az a körülmény képezi, hogy felperes a megtámadott tlkvi bejegyzés által nyilvánkönyvi jogaiban sértve van ; az a körülmény, hogy a nyilvánkönyvi jog csak előjegyezve van, ha az előjegyzett jog érvényesítése s igy az előjegyzés igazolása iránt a kereset meg nem indíttatik, a törlési keresetnek útjában nem áll." Ugyanígy határozott 1904. május 17-én 6490/1903. sz. és 1904. decz. 28-án 9488. szám alatt. De arra nézve is vannak ellentétes curiai határozatok, hogy törlési keresetet csakis az előző nyilvánkönyvi jogaiban sértett fél indíthat. Ugyanis 1876. jul. 13-én, 6628. sz. alatt a kir. Kúria kimondotta, hogy „a zálog- s tulajdonjogi bekebelezés eredeti érvénytelenség miatt törlési kereset indítására nemcsak azok jogositvák, kik a tlkvi ingatlanra nyilvánkönyvi jogokat szereztek, azonban jogsérelmet szenvedtek, hanem a jogsaiban sértett mindenik fél, habár részére telekkönyvi jog nincs is bevezetve. Nem áll ezen keresetnek útjában az sem, hogy a megtámadott bekebelezés alapjául szolgált szerződésben felperes, mint szerződő fél, nem volt érdekelve." A kir. Kúria 1880. decz. 1-én 9434. sz. a. akként határozott, hogy „törlési keresetet a bekebelezés által jogaiban sértett mindenik fél iudithat, tekintet nélkül arra, hogy birt-e a bekebelezés előtt nyilvánkönyvi joggal vagy sem ?" Majd ismét 1883. február 13-án 8676. sz. alatt: „A tlkvi rend. 148. §-a értelmében az, aki valamely bekebelezés által jogaiban sértve érzi magát, tekintet nélkül arra, hogy birt-e nyilvánkönyvi joggal avagy nem, a bekebelezést eredeti érvénytelenség miatt megtámadni jogosítva van." 1890. február 5-én 54,039. sz. a. (Lásd a „Jog" 1891. évi 29. számát) a kir. Kúria igy határozott: „Habár felperesnek még nem volt nyilvánkönyvi joga akkor, midőn alperes