Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 5. szám - A telekkönyvi állapotok rendezése. [Hozzászólás Molnár Jákó: A telekkönyvi állapotok rendezéséhez című cikkéhez. Telekkönyv, 1907. 4. sz. 61-65. p.]

lozása esetén igazolt örökösei, átruházás esetén az uj tlkvi tulajdonos által kiállított okiratok alapján keletkezett váltó-, kötelezvényben stb. tartozás biztositására szolgál", azon joghatályt czélozza, hogy ily személyek által kiállított adóslevelek utján a csupán az eredeti adós tartozására biztosított rangsorozat és kielégítés megszereztessék. Ámde lehet-e egyáltalán feljegyzésnek oly joghatálya, melyet maga a tlkvi rendelet vagy perrendi törvény elő nem irt? A tlkvi rendelet 104. §-a világosan felel a kérdésre. Ezen szakasz szerint a kérdéses feljegyzés vagy olyan lehet, mely csupán azon személyek érdekében tétetik közzé, kik a fekvőségről vagy jelzálogi követelésről jogügyletet akarnak kötni, de akkor nem felel meg a czélnak, mert olyan tényről tájékoztatja ezen személyeket, amely nem felel meg a valóságnak. Azt mondja nekik, hogy X. hitelezőnek zálogjoga van az ismeretlen jogutódok által elvállalandó tartozások erejéig, pedig nincs, mert azok tartozására zálogjog nem alapíttatott s a tisztán tájékoztató jellegű feljegyzés nem is alapithat. Vagy pedig lehetne a feljegyzés olyan, melyhez bizonyos joghatály fűződik: az adott esetben a biztosíték kiterjesztése jogutódok tartozásaira; ez azonban azért nem lehetséges, mert a 104. §. b) pontja csakis oly joghatályt concedál, melyet maga a tlkvi rendelet vagy a polgári perrendtartás kapcsol azon feljegyzéshez. A feljegyzésnek tehát nem az az akadálya, hogy név szerint meg nem nevezett személy tartozását biztosítaná, hanem az, hogy egyáltalán bizonyos — törvény által nem provideált — joghatály végett lenne feljegyzendő. Egészen másként áll ezen feljegyzés kérdése mint a példaként felhozott feljegyzéseké a név szerint meg nem nevezett utóörökösök javára. Utóbbinál a leglényegesebb — s a feljegyzés hatályossága mellett döntő :— körülmény az, hogy a tlkvi rendelet 52. §. d) pontja a tulajdonjog korlátozására vonatkozó bejegyzéseket ily korlátozó joghatálylyal megengedi, az utóöröklési jog pedig tulajdoni korlátozást képez, miként ezt a bpesti kir. tábla 33482/87. sz. határozata (Márkus 3190. sz.) kimondotta, s azóta a birói gyakorlat szakadatlanul követte. A feljegyzés tárgyát viszonyok és tények képezik, annak hatálya nem dologi jog szerzésében nyilvánul, hanem oly jogkövetkezményekben, a minőket a vonatkozó törvény esetről-esetre hozzá