Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 4. szám

83 lyeket a törvény az általános elvi szabály alól sehol sem vett ki, következőleg azokra is alkalmazandók az általános rendelkezések, jelesül a fennforgó kérdésben az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában foglalt általános rendelkezés. Kelt Nagyváradon, a kir. ítélőtáblának az 1906. évi január hó 20-ik napján tartott polgári teljes ülésében. Hitelesíttetett a kir. ítélőtáblának 1906. évi február hó 1-sö napján tartott polgári teljes ülésében. Kir. ítélőtáblai határozattárba fölvett határozat. Nagyváradi kir. Ítélőtábla. A közigazgatási hatóságok ingatlanra vonatkozó végrehajtás elrendelésére hatáskörrel nem bírnak. 6. számú polgári határozat. Vadászati kihágásban a közigazgatási hatóság marasztaló határozatot hozván, elrendelte a végrehajtást is, még pedig ingatlanra és megkereste a telekkönyvi hatóságot foganatosítás végett, a telekkönyvi hatóság azonban a megkeresés foganatosítását megtagadta, mert az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-ának h) pontja és 2. §-ának második bekezdése értelmében ingatlanra a végrehajtás elrendelésére a közigazgatási hatóságok hatáskörrel nem birnak, azt asak á bíróságok rendelhetik el. A kincstár képviseletében a megyei főügyész a telekkönyvi hatóság elutasító végzése ellen folyamodással élvén, a nagyváradi kir. ítélőtábla 1905. évi november hó 13-ik napján hozta és a határozattárba felvétetni rendelte a következő határozatot: A kir. ítélőtábla az elsöbiróság végzését helybenhagyja indokai alapján és azért, mert: az első bíróság jogi álláspontjának helyessége kitűnik a következőkből is. Az 1888. évi L1V. t.cz. arra nézve, hogy a közigazgatási hatóságok által hozott marasztaló határozatok alapján n bíróságok a kielégítési végrehajtást elrendelhetik-e vagy nem, rendelkezést nem tartalmazván, a bíróságok az 1881. évi LX. t.cz, meghozataláig a közigazgatási hatóságok által hozott marasztaló határozatok alapján a végrehajtás elrendelését — mint hatáskörükbe nem tartozót — megtagadták. Ily körülmények között bocsátotta ki 1880. évi június hó 12-ikén a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértőleg a 26.194. számú rendeletét, a melylyel a végrehajtás elrendelését a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalta és kimondta, hogy csak a foganatosítás tartozik a bíróságok hatásköréhez. A magyar büntető törvénykönyvek (1878 : V. t.-cz. és 1879 : XL. t.-cz.) életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t.-cz. 42. §-ában a belügyminiszter felhatalmazást nyert arra, hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben követendő eljárást az igazságügyminiszterrel egyetértőleg — a törvényhozás további intézkedéséig — rendeleti uton szabályozza. Ezen törvény rendelkezése alapján bocsátotta ki a belügyminiszter 1880. évi augusztus 17-én a 38.547. számú rendeletét, a melynek 85. §-ában az ingatlanra vezetendő végrehajtásoknál a 26.1904/1880. sz. rendeletben meghatározott eljárást tartotta fenn.