Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 3. szám

63 FEL5ŐBIRÓ5ÁQI HATÁROZATOK. Jogszabály az, hogy az a személyi adós, aki jelzálogilag biztosított követelést a jelzálog tulajdonosa helyett kifizeti, a jelzálogos követelés annyiban reá átszáll, amennyiben a jelzálog tulajdonosától vagy annak elődjétől a megtérítést követelni jogosítva van. Kir. Kúria 1900. decz. 12. I. Gr. 494. sz. Amennyiben a kisajátítási törvény ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a kisajátító a kártalanítási határozat meghozataláig a kártalanítási eljárástól épp ugy elállhat, mint felperes per esetében az ítélet hozatala előtt a pert leteheti. (M. kir. Curia 1900. május 1. 2373. sz. a.) Nem létezvén törvényes alap arra, hogy a birtokbiróság előtt indított törlési perekben a perbíróság törlés eszközlése iránt hivatalból intézkedjék, az ítéletnek kell arról rendelkeznie, hogy a törlés az ítélet alapján felperesnek a telekkönyvi hatósághoz intézendő kérvénye folytán foganatosítandó. (A m. kir. Curia 1900. április 3. 5,758/99. sz. a.) Alperes beismerte, hogy a töröltetni kért zálogjoggal biztosított követelés fejében III. r. felperestől 400 frtot felvett. Jogszabályt képez, hogy a jelzálogadós csak a zálogjog törlésére alkalmas okirat ellenében tartozik a követelést a hitelezőnek kifizetni. Magának a fizetésnek elfogadásából következik tehát, hogy az, aki a követelést elfogadja, a tízetőnek a zálogjog-törlésre alkalmas okiratot kiadni s amennyiben erre bármi okból képtelen lenne, a felvett összeget a fizetőnek megtéríteni tartozik. Minthogy alperes beismerte azt is, hogy a III. r felperes által kezéhez lefizetett összeget a hamisfalvi hitközség kebelében fennáló Talmud Thora egylet részére vette fel s időközben hitközségi, illetve egyleti elnök lenni megszűnt, igy a zálogjog törlésére alkalmas okirat kiállítását ki ncin eszközölheti: a másodbiróság öt a kereset értelmében a zálogjog törlésére alkalmas okirat kieszközlésének elmulasztása esetére, a felvett összeg visszafizetésére saját személyében helyesen kötelezte. (Curia 1900. június 19. 2739. sz. Ü. L. 27.) A lakásjog személyhez kötött jog lévén, ha telekkönyvileg bekebelezve van is, arra zálogjog nem szerezhető, s amennyiben arra végrehajtás utján zálogjog szereztetett, annak törlése eredeti érvénytelenség okából per utján kérhető. (M. K. C. 1905. május 25. 8658. sz. a.) A felperesi földek használatáért munkával, szolgálmánnyal és pedig egyegy évre határozott számban megállapított analóg napszám teljesítésével tartozván az alperesek, a dolog természete szerint annak teljesítésére felhivandók s a munka tárgya nekik kijelölendő ; ennek a jogviszonynak a természetéből következik egyrészről az is, hogy a szolgálmányi tartozást a földtulajdonos az által, hogy azt fel nem használja, pénzbeli tartozássá át nem változtathatja s másrészről, hogy feltéve, hogy a zsellérek évi napszámaikat leszolgálni készek voltak, az első évben felhasználatlanul maradt szolgálmányokkal a zsellérek következő évi szolgálmányai nem szaporíthatok. (Curia 1900. május 23. I. G. 166. sz. Ü. L. 25.) Valamely jogügyletre nézve ujitás csak akkor keletkezik, ha a személyes jogviszonyban álló felek közötti megegyezésnél fogva vagy a főkövetelésre vagy annak jogalapjára változtatás történt, azáltal pedig, hogy a kötelezett a jogosítottnak az előbbi váltó helyett uj "váltót állított ki s adott át, változtatás