Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 3. szám

59 vétlenül küldhetik meg : kiadmányaikkpz az eddig használt kézbesítési vevények helyett a jelen rendeletemmel megállapított, s a polgári, büntető és telekkönyvi ügyekre külön-külön előállított nyílt válászos levelezőlap alakn s a czimzésre szolgáló lapon saját pontos czimükkel már az elküldés előtt ellátandó vevényeket csatolják. Ezen vevényeket a megkeresett bíróság (ügyészség) vagy a vevény közvetlen visszaküldésére felhívott községi kézbesítő közeg boríték nélkül adja postára, s csupán azokban az esetekben küldi vissza boríték alatt a megkereső, illetve felhívó bírósághoz (ügyészséghez), melyekben a kézbesítés nem sikerült, amelyekben tehát a vevénnyel együtt maga a kézbesítendő kiadmány is visszaküldendő. Visszaküldés alkalmával a kir. bíróságok (ügyészségek), mint feltétlenül portómentes hatóságok, a vevényczimzésre szolgáló oldalán foglalt „Hivatalból" jelzést hagyják meg, mig a községi kézbesítő közegek ezt törölve, a „kézbesítési ügyben portómentes" záradékot használják, a czimoldal felső széle pedig, amennyiben a vevényt bíróság (ügyészség) küldi vissza, az utóbbi festékbéiyegzöjének lenyomatával, községi kézbesítő közegek által viszont a következő felírással látandó el : „N. község kézbesítőjétől" vagy „A . . . .-i községi kézbesítőtől". „A kézbesítési ügyben portómentes" záradékot a községi kézbesítők azon levelek borítékaira is rávezetni tartoznak, melyekben a kézbesithetetlen bírósági (ügyészségi) kiadmányokat küldik vissza. A jelen rendeletemmel megállapított válaszos levelezőlap alakú kézbesítési vevények, melyek állandósítva a XXI. cs. 44. (polgári), 45. (büntető, foglyos ügyekre külön vörös) és 30. (telekkönyvi) raktárszámok alatt vétettek fel a nyomtatványok megrendelési jegyzékébe, a fennálló szabályokhoz képest és füzetenkint (10 darab) 15 fillér 35% egységárral lesznek a váczi kir. orsz. fegyintézetnél megrendelendők. A vevények kezelésére és a kézbesítések teljesítésére vonatkozó egyéb szabályok érintetlenül fennmaradnak s a bíróságok (ügyészségek) saját székhelyén kézbesítendő kiadmányaihoz az eddig is használt kézbesítési vevények csatolandók. II. Az 1903. évi április hó 13-án 1902. évi T. 86, 30. szám alatt kiadott rendelet 3-ik pontjában foglaltak szerint már figyelmeztetve lettek a kir. bíróságok, hogy oly esetekben, midőn a kézbesítés más bíróság székhelyén, vagy más törvényszék kerületében fekvő járásbíróság területén teljesítendő, midőn tehát a kézbesítendő kiadmány nem közvetlenül küldetik a községi kézbesítőhöz, hanem az illető bíróság közvetítését kell igénybe venni: a községi közeg helyébe lépett bejelentési hivatalhoz sem lehet közvetlenül fordulni, hanem a kézbesítendő kiadmányt az illető bírósághoz kell küldeni s a bejelentési hivatal esetleges igénybe vétele iránt csakis ez utóbbi van hivatva intézkedni. Ezzei szemben még most is gyakran előfordul, hogy egyes vidéki kir. bíróságok Budapesten kézbesiíendö kiadmányaikat közvetlenül küldik meg a székesfővárosi bejelentő, mint központi kézbesítő hivatalhoz, s teszik ezt néha oly esetekben is, midőn a bejelentő hivatal még valamely megkeresett budapesti bíróság közvetítése mellett sem volna hivatva a kézbesítésre (pl. a székesfőváros belterületén kézbesítendő polgári kiadmányoknál). Újból is figyelmeztetem ennélfogva a kir. bíróságokat, hogy a T. 86/30.