Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 3. szám

52 telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatossn jegyeztessék be, s hogy az elidegenítési és terhelési tilalom harmadik személynek, vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását czélozza. Ezek azok a korlátok, melyek az elidegenítési és terhelési tilalomnál át nem léphetők. Ezzel szemben nagyon másodrangú az a kérdés, hogy a szőlőfelujitási kölcsön mily terhet képez. Egy kétségtelenül bizonyos — mi talán kétely tárgyát sem képezheti — hogy az is az ingatlan megterhelése. Akár az A) lapon, akár a C) lapon szerepel, az egyre megy. Tehernek teher, még pedig nem is közönséges, hanem kiváltságos teher. Véleményünk szerint az sem lehet kétely tárgya, hogy a terhelési tilalom feljegyzése nem az ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítását, hanem a jelzálogos hitelező érdekeinek megóvását czélozza. De azt is bizonyosnak tartom, hogy a szőlőfelujitási kölcsön az ingatlan állagát meg nem változtatja. Tekinthetjük azt dologi tehernek — mert tényleg oly természetű — vagy bizonyos előjogokkal felruházott jelzálognak ; de azért akár az egyik, akár a másik, az állagon nem változhat. Ha ez mind áll, akkor csak az lehet a következtetés, hogy ily feljegyzésnek helyt adni jövőben sem lehet, A törvényhozó az 1896 : V. t.-cz. meghozatalánál az előző jelzálogos hitelező jogi sorsát a szőlőfelujitási kölcsönnek adott kedvezmény mellett sem látta veszélyezettnek. Ezt a törvényhozó nem is láthatta, mert kézen fekvő igazság, hogy ha az elpusztult szőlő nagyobb beruházás mellett helyre lesz állítva, az értékében növekszik, s igy ezzel nemcsak a tulajdonos, de a jelzálogos hitele is nyer. Ám a gyakorlati élet tapasztalata az, hogy a korábban szerzett jog rovására mások szereztek hasznot, vagy ha nem is — talán könnyelmű gazdálkodás mellett, mert a kölcsön utáni részletek tovább tartanak, mint a szőlő hozama, különösen kis befektetéssel — a jelzálogos hitelező károsodott. A kir. Kúria lesz hivatva dönteni afölött, hogy az ellentétes döntvények közt melyik fog helyt állani. És ha a kir. Kúria is azt az álláspontot foglalná el, hogy a telekkönyvben vagy betétben ily feljegyzésnek helyt nem ad, akkor a jelzálogos hitelezőnek résen kell állnia, s a kölcsön felmondásánál kell szabadabb kezet