Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 2. szám - Jelzálogkölcsön átváltoztatása. (Konversio)

29 délyt csakis arról a tőkeösszegről és járulékairól tartozik adni, amely kifizetés folytán megszűnt. Nem elég tehát az egyszerű jelzáloggal biztosított követelést és annak az egyszerű zálogjog rangsorában bekebelezett járulékait az egyenes adós tlkvi tulajdonosnak kifizetnie akkor, amikor az a követelés már beperelve és jogérvényesen megítélve van, habár a végrehajtási jog a telekkönyvben feljegyezve, illetve végrehajtási zálogjog bekebelezve nincs is, hanem ki kell fizetnie a perbeli és végrehajtási már megállapított költségeket is, ha azt akarja, hogy a jelzálogos hitelező neki az egyszerű jelzálogjog rangsorában bejegyzett (bekebelezett vagy előjegyzett) egész tőkére és járulékaira nézve adjon kitörlési engedélyt, hogy annak alapján a szóban levő egyszerű jelzálogjognak kitörlését bekebeleztethesse. Igaz, hogy az egyenes adós tlkvi tulajdonos az országbírói értekezlet által megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok 156. §-a szerint az osztrák polgári törvénykönyvnek a tlkvi rendeletekkel való egybefüggésénél fogva most is hatályban levő 1425. §-a értelmében a tlkvi rend, 91. §-ának a) pontja alapján az általa fölajánlott, de a jelzálogos hitelező részéről el nem fogadott összeget és járulékait bírói letétbe helyezheti és a letételről kiállított okirat alapján a zálogjog kitörlésének előjegyzését kérheti; csahogy ezzel czélt nem ér ; mert az előjegyzés igazolása iránti perben a jelzálogos hitelező ismét csak azzal a kifogással állhat elő, hogy a felajánlott összeggel az ő követelése nincs kifizetve, mivel neki az egyenes adós tlkvi tulajdonossal szemben joga van a felajánlott összegből első sorban a kamatokat, a megítélt perbeli és a megállapított végrehajtási költségeket levonni s csak az ezek utan fenmaradó összeget számítani be a tőkébe. A kitörlés előjegyzésének igazolása iránt indított per sem fog tehát egyébre vezetni, mint csak arra, hogy az igazolást a tőkéből még fenálló részre a bíró nem fogja kimondani és igy a töröltetni kért egyszerű jelzálogjog a tőkének még ki nem fizetett része és ennek járuléka (kamata) erejéig továbbra is biztosítékul fog szolgálni. Igaz továbbá az is, hogy az egyenes adós tlkvi tulajdonos az 1888. évi márczius 5-én 947/1. M. E. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 9. §-a szerint az egyszerű jelzálogjoggal biztosított tőkekövetelés és ott bejegyzett járulékainak megfelelő összegnek bírói letéteményezése alapján az 1881 : LIX. t. cz. 6. §-a, illetve az 1893. évi XVIII. t. cz. 1. §. 2. pontja értelmében az illetékes bíróságnál törlési pert indíthat; csakogy az említett igazságügyminiszteri rendelet 10. §-a szerint ebben a törlési perben hozandó Ítélettel