Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 9. szám - Régi nóta régi sérelmekről

191 határidő helyett 8 nap alatt adandó-e be a felebbezés ? s különösen lehet-e különbséget tenni e tekintetben abból a szempontból, hogy az egyes biró a kir. törvényszéknél, vagy a kir. járásbíróságnál működik ? A kir. törvényszékeknél müködö egyes bírák által hozott határozat ellen a felebbviteli határidő ugyanaz, amely a tanácsban hozott határozatok ellen, tehát 15 nap. A járásbíróság mint telekkönyvi hatóság, habár mint egyes bíróság jár is el, ez esetben a í'elhozották szerint épp oly eljárást folytat, mint a társas bírósági telekkönyvi hatóság, működése tehát egy tekintet alá esik a társas bíróság, illetve törvényszék működésével. Minthogy pedig az ily ügyeket intéző törvényszéki egyes biró által hozott ítélet ellen a felebbezési határidő 15 nap, erre nézve különbséget tenni csak azért, mert az egyik eljáró egyes biró törvényszéknél, a másik pedig járásbíróságnál működik, nem lehet, ezt tenni csak akkor lehetne, ha a törvény ily különbséget az eddig érvényben volt szabályok mellett kifejezetten rendelne, de ily rendelkezést a törvény nem tartalmaz. Hitelesíttetett 1906. évi június hó 1. napján tartott tanácsülésben. FELSŐBIRÓ5ÁQI HATÁROZATOK. Ámbár jogszabály az, hogy a hagyományért az örökösök rendszerint csak örökségük arányában felelnek, de oly esetben, amikor az egész hagyatéki vagyont átvevő örökösök a többi örökösök vagy hagyományosok készpénzzel való kielégítését egyezségileg feltétlenül és anélkül vállalják el, hogy kötelezettségüket az átvett örökségi vagyon értékére szorítanák, akkor az a kötelezettség az öröklött vagyont átvevő örökösök jutalékára való tekintet nélkül, ezek bármely vagyonából teljesítendő. (Kir. Kúria 1901. január 23-án I. G. 570/900. sz. A készüzető kezes épen ugy mint a közönséges kezes, sikeresen élhet a hitelezővel szemben azzal a kifogással, hogy a hitezö az egyenes adós ellen követelésének behajtása körül olyan késedelmes volt, hogy emiatt a kezes az egyenes adós ellen őt megillető visszkeresetet sikerrel többé nem érvényesítheti ; olyan jogszabály azonban nem létezik, hogy a hitelező az ily késedelemből eredő kárért a kezesnek felelős. A pernek megújítása az alappernek anyagi hatályát meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. (Kir. Kur. 1901. jan. 24. G. 378/900. sz. Jogt. Közi. 1901:16.) Ha a nő férjének külön czél meghatározása nélkül valamely gyümölcsöző értéket átad, ez a nő hozományául tekintendő. A nő az ingó hozományt a házasság tartama alatt még akkor sem követelheti vissza, ha a házasfelek egymástól tényleg elválva élnek. Kidön szerződési lekötelezés nélkül pusztán az a körülmény, hogy az egyik házasfél a másik helyett fizetést teljesít, nem szolgálhat a házasság tartama alatt jogszerű okul arra, hogy a fizetést teljesítő a másik házasféltől a fizetett összeg megtérítését követelhesse. (Kir. Kúria 1901. január 25. G. 564/900. sz. a. Jogt. Közi. 1901 : 14.)