Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 9. szám

183 illetve megkeresés tulajdonképen azckra is irányult. íme ez meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy mennyire czélszerii az ingatlanokat a nevüknél fogva, vagyis helyrejzi számaik szerint megjelölni. Ha igy cselekszünk: akkor a kérvény vagy megkeresés beérkeztének időpontjában hiába vau már az illető ingatlan más tjkvben, illetve más tjkvekben. mert a bekebelezést azokra is el fogják rendelni azért, mert pusztán az a körülmény, hogy az ugyanazon tlkvi tulajdonos, illetve tlkvi tulajdonostárs nevén álló és helyesen idézett helyrajzi számú ingatlan már más tjkvben és más sorszám alatt van, nem szolgálhat okul a kérelem, illetve a megkeresés elutasítására. Tudjuk, hogy napirenden vannak a birtokparczellázások. Némely tlkvi tulajdonos már előre lejegyezteti és ugyancsak a saját nevére különböző tjkvekbe vitetted át ingatlanainak egy részét a végből, hogy ha azokra vevőket talál, a vevők javára az átíratást könnyebben és gyorsabban kieszközöltethesse. De a lejegyzés és átvitel bekövetkezik akkor is, ha az I. jegy alatt felvett és többek tlkvi tulajdonát képező tlkvi jószágtestnek valamelyik bírtokrészletét egyik tulajdonostárs másnak eladja ; mert ugyanazon tjkvben eg}es birtokrészletek különböző egyének javára be nem jegyezhetők, hanem valamennyi ugyanazon tjkvben foglalt birtokrészlet csak ugyanazon egy, vagy pedig ugyanazoknak a tulajdonostársaknak lehetüek a tulajdonai. Ilyenkor tehát az egyik tulajdonostárs által eladott birtokrészietet az A) 1. alatt felvett tlkvi jószágtestből le kell jegyezni és változatlan tlkvi állással más tjkvbe átvinni. A negyedik elhagyja nemcsak a sorszámot, hanem még a helyrajzi számot is és csak a telekjegyzőkönyv (betét) számát teszi ki. De ezt csak akkor lehet tenni, ha valamennyi ugyanazon telekjegyzőkönyvben (betétben) foglalt ingatlanra vonatkozik a kérelem, illetve megkeresés ; mert ez esetben semmi kétség sem lehet az iránt, hogy mindazok az ingatlanok, amelyek a kérvény, illetve megkeresés beérkeztének időpontjában abban a megjelölt telekjegyzőkönyvben (betétben) vannak, mind valamennyien tárgyai a kérelemnek, illetve megkeresésnek. Azért tartotta elegendőnek a törvényhozó a végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-czikk 135. §-ában csupán csak annyit követelni meg az ingatlan meghatározására nézve, hogy az a végrehajtási kérvényben a telekjegyzőkönyvi szám pontos megjelölésével tüntetendő ki; a helyrajzi számokra való hivatkozást pedig csak abban az esetben kívánta meg, amikor a telekjegyzőkönyvben (betétben) több telek-