Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

175 Altalános szabály, hogy a telekkönyvbe mindazt a jogot be lehet jegyezni, ami az anyagi magánjog szerint érvényes. A telekkönyvi rendtartás a telekkönyv áttekinthetőségének fentartása végett némely esetben megtagadja a bejegyezhetöséget, ha különben a jogügylet az anyagi magánjog szerint érvényes volna is. Ilyen rendelkezést foglal magában a tlkvi rend. 55., 57., 58. §-a, melyek szerint a tulajdonjog csak az egész jószágtestre, vagy bizonyos eszményi hányadrészére, a zálogjog csak az egész jószágtestre vagy valamely tulajdonostárs jutalékára, az alzálogjog csak az egész jelzálogos követelésre jegyezhető be. Azonban a többi jogra pl. a haszonélvezetre, özvegyi jogra, kikötmónyre, bérleti, haszonbérleti jogra, elö- és visszavásárlási jogra ez a korlátozás már nincs felállítva, tehát a haszonélvezet is bejegyezhető pl. a 684. hrsz. földnek hosszában a Kiss István szomszédságában levő 1 hold 214 Q-öI részére is, a bérleti jog is bekebelezhető pl. a 385. hrsz. háznak az I. emelet 15. ajtó sz. alatt 3 szoba, 1 konyha, 1 kamrából álló részére is, a haszonbérleti jog is bekebelezhető, pl. a 6983. hrsz. a. felvett ingatlannak a szőlővel be nem ültetett borházzal és udvarával el nem foglalt részére is. Minthogy e jogoknak a tulajdonostársak jutalékára való bejegyzése sincsen eltiltva, természetes, hogy ezek a jogok az egyes tulajdonostársak jutalékára is bejegyezhetök. A telekkönyv vagy telekkönyvi betét A lapján a római számok (I., II., III., IV., V. stb.) nem azt jelentik, hogy az alattuk levő birtok nemesi vagy szabad birtok s a -f- jegy sem azt jelenti, hogy az alatta levő birtok úrbéres, jobbágy vagy zsellér birtok hanem csupán azt, hogy több birtokrészlet együttesen képez-e egy telekkönyvi jószágtestet, vagy hogy minden birtokrészlet külön jószágtestet is képez, s a jelentősége az hogy a római számjegy (I., II, III., IV. stb.) alatti jószágtest mindig több vagy legalább két birtokrészletböl áll, a kereszt (-{-) alatt pedig minden egyes birtokrészlet egyúttal önálló telekkönyvi jószágtestet is képez. Ennélfogva, ha valamely római számjegy (I., II., III. , IV. stb.) alatt levő jószágtestből csak egy birtokrészietet, vagy egy birtokrészletnek valamely részét egy helyrajzi számmal jegyezzük át akár másik, akár újonnan nyitandó telekkönyvbe, akkor azt átjegyzett részt csak _[~ jegy alá tehetjük, ha azt akarjuk hogy az átjegyzet rész önálló jószágtestet képezzen. Viszont, ha -f- alatti két vagy több jószágtestet egyesíteni akarunk, római számjegy alá (L, II., III. stb.) jegyezzük őketHa a jószágtestek alakítása iránt érzékünk volna, nem volna olyan ritkaság a -f- alatti birokrészleteknek római jegy alá való vétele sem, amenyiben ha a -f kereszt alatti jószágtesteket a természetben egyesitjük, a telekkönyvben épen ugy egyesíteni kellene őket római jegy (I., II., III. stb. alatt), miként tényleges megosztások esetén az elkülönítéseket teljesítjük. Dr. T. A. urnák. Becshold alatt a birtokrendezés alatt levő területen a legjobb minőségű (1 osztályú) egy hold (1000., 1200, vagy 1600 Oöles) földdel egyenlő értékű földterületet értünk a térmértékére való tekintet nélkül, ugy hogy a 2-ed 3-ad, 4-ed, 5-öd, 10-ed, 12-ed stb. (attól függ, hogy hány osztályba sorozzák a birtokrendezés alatt levő összes földet) osstályu földből mindig nagyobb terület képez egy-egy becsholdat. Lehet pl. hogy