Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

173 ahogy az eladó eladja. 3. A vevők 9 az eladók a parczellázás minden gondjától megszabadulnak. 4. Az eladó egyszerre egy összegben megkapja a vételárat. 5. Egyetemleges felelőség nincsen. 6. Az összes költségek elölegeztetnek. Az intézet által engedélyezett parczellázási kölcsönök főbb előnyei: 1. A járadék utólag fizetendő. 2. Kölcsönök már 300 koronától kezdve adatnak. 3. Az egyik módozatú kölcsön teljes készpénzzel fizettetik ki. 4. Közjegyzői okirat nem szükséges, csupán az olcsó közjegyzői hitelesítés. 5. A kölcsön az intézet által fel nem mondható. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. F. M. úrnak. Az 1889. évi deczember 22-én 45,041. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 1. §-a értelmében: „amennyiben a közös legelő erdő és nádas természetben elkülönitve adatott ki, a közös birtok mindenik fajának számára községenkint egy-egy telekjegyzökönyv, illetve telekkönyvi betét nyittatik." Amennyiben az úrbéri bíróság az elkülönítési perben itéletileg ugy állapította meg, hogy a kisbocskói volt úrbéreseknek 136 hold közös legelője, a nagybocskói volt úrbéreseknek 337 hold közös legelője s a kis- és nagybocskói volt úrbéreseknek együttesen 490 hold közös erdeje van, a telekkönyv átalakításakor nagyon helyesen tették hogy a 136 hold közös legelöt az 1311. sztlkjkben a kisbocskói, a 337 hold közös legelőt az 1312. sztjkben a nagybocskói, a 490 hold közös erdőt az 1313. sztlkjkvben együttesen a kis- és nagybocskói volt úrbéresek tulajdonául telekkönyvvezték, még pedig azért, mert az átalakításnál a birtokrendező ítélet tartalma az irányadó. Az a körülmény, hogy Kis- és Nagybocskó községek közigazgatásilag is, telekkönyvileg is csak egy községet képeznek Bocskó név alatt, nem akadályozhatja meg azt, hogy az ítéletben a kisbocskóiak külön tulajdonául megállapított 136 hold legelőt a kisbocskóiak s a nagybocskóiak külön tulajdonául megállapított 337 hold legelőt a nagybocskóiak külön tulajdonául, az 1311. és 1312. sztjkben különkülön telekkönyvezzük, sőt ha személyenkint mindenkinek külön meg volna állapítva, hogy kit melyik rész illet belőle, az 1890. évi 20,326. sz. igazságügyminiszteri rendelet értelmében még ezeket a részeket is külön kellene telekkönyvezni. A közigazgatási bizottságnak joga van jogorvoslattal élni, de a közigazgatási bizottság erdészeti bizottságának nincsen, mert kifelé csak az egész közigazgatási bizottság jelentkezhetik. Azonban a jelen esetben azt a kérelmet nem lehet teljesíteni, hogy a kisbocskóiak 136 hold legelőjét az 1212. sztjkvböl a nagybocskóiak közös legelőjéhez az 1212. sztlkjkvbe akár hozzá, akár átjegyezzék, mert az úrbéri bíróság a kisbocskóiakét is, a nagybocskóiakét is külön állapította meg s azt a kérelmet sem lehet teljesíteni, mely szerint a 490 hold erdőben szétszórva található 33 hold legelőt az 1213. sztjkböl az 1212. sztjkbe, s a közös legelőbe található 95 hold erdőt az 1212. sztjkböl az 1213. sztjkbe át kellene jegyezni, mert az úrbéri bíróság az elkülönítés iránti perben nemcsak azt állapította meg,