Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

162 megbízható, a gyakorlati életben bíráknak és ügyvédeknek egyaránt nélkülözhetetlen, „A végrehajtási törvény magyarázata" cziniü munkáját tekintjük : akkor az összehasonlítás ösztönénél fogva önkéntelenül Európa legnagyobb jogtudósai vonulnak el lelki szemeink előtt s arra a meggyőződésre jutunk, hogy ilyen kitűnő jogtudóst Európa bármely müveit állama büszkén vallana magáénak: hogyne örülnénk hát mi. mikor az igazságügyi igazgatási államtitkári állásban éppen Méltóságodat az európai legnagyobb jogtudósokkal egy színvonalon álló magyar jogtudóst és jogtudományi irót üdvözölhetjük. Még egy szempontot nem szabad figyelmen kívül hagynunk ; ugyanis Méltóságod a határőrvidéki és a fiumei betétszerkesztés megvalósításával hazánk szétdarabolt jogterületeinek egységesítését segítette elő s a mult kormány alatt már hivatalától is vissza akart vonulni: ezek oly tények, melyek arra késztetnek bennünket, hogy az említetteken kívül a magyar nemzeti eszme kitűnő bajnoka gyanánt is üdvözöljük Méltóságodat. Mi ezeknek teljes tudatában a legnagyobb örömmel üdvözöljük Méltóságodat' uj állásában s őszinte bizalommal vagyunk iránta, hogy a telekkönyvi betétszerkesztő személyzetet is magában foglaló igazságügyi személyzet köztudomású sérelmeit tántoríthatatlan igazságszeretetével és méltányosságával gyökeresen orvosolni fogja. Ez örömünk és bizalmunk kifejezése mellett önkéntelenül fohászra nyílnak ajkaink : Adja a Mindenható, hogy Méltóságod kedves családja körében még számos évet teljes boldogságban eltölthessen, jogtudományi írói érdemeit még számos éven át ujabb és ujabb érdemekkel gyarapithassa, nemes egyéniségét és jogtudományát uj állásában igazságszolgáltatásunk fejlesztésére és hazánk boldogitására még számos esztendőn át a legjobb testi és lelki erőben és egészségben érvényesíthesse és munkásságának eredményeiben gyönyörködve magának a magyar nemzet szivében hallhatatlan érdemeket szerezhessen. Éljen sokáig. Éljen dr. Imling Konrád. Közbe-közbe és több izben zugó éljen szakította félbe a szónok beszédét, befejeztével pedig harsogó éljennel fejezte ki az egész küldöttség az ünnepelt iránt érzett őszinte tiszteletét és ragaszkodását.