Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 1. szám

2 az okiratban elő kell adni azt a jogügyletet, amely a bekebelezés alapjául szolgál s a jogügyeletben résztvevő személyeket, nemkü­lönben azon fekvőségeket és jogokat, melyekre nézve a bekebelezés szándékoltatik, oly határozottan ki kell jelölni, hogy azoknak azo­nossága iránt kétség ne forogjon fenn. Érvényes és fennálló követelés nélkül tehát jelzálogjogot sze­rezni és fentartani hazai jogunk szerint rendszerint nem lehet. És ha mégis szerzett valaki: azt az ingatlan tulajdonosa per utján mint hatálytalant kitörölteheti. Példát mondok. A hazai elővigyázó pénzintézetek többnyire ugy járnak el jel­zálogkölcsönök adásánál, hogy addig nem adják ki a megszavazott kölcsönt a szabályszerűen kiállított adóslevélre, amig annak alapján a jelzálogjog a megszavazott kölcsön és járulékai erejéig a telek­könyvben bekebelezve nincs. Akkor tehát, amikor az adóslevél alap­ján a jelzálogjog a megszavazott, de még ki nem fizetett kölcsön­összeg és járulékai erejéig a telekkönyvben a hitelező pénzintézet javára bekebeleztetett, csak alakilag (az adóslevél vagy kötelezvény tartalma szerint) létezett, érvényes és fennálló követelés, de a való­ságban még nem. Ha már most az illető pénzintézet pusztán a köl­csönt bármi oknál fogva ki nem fizeti: annak a jelzálognak jogha­tálya nincs és azt a telekkönyvi tulajdonos abban az esetben, ha a pénzintézet ki nem töröltetné, illetve a kitörlés bekebelezésére alkal­mas okiratot ki nem állítana, per utján kitöröltetheti. Hiába kisérlené meg a pénzintézet pusztán a bekebelezett jelzálogjog alapján követe­lést érvényesíteni. Minden biró elutasítaná, mert hazai jogunk szerint pusztán a jelzálojog követelésre jogcímet még nem ad, ha egyszers­mind érvényes követelés fennállása nem bizonyittatik. De azért az ilyen — érvényes követelés néküli — jelzálog­jognak telekkönyv fennállása mégis csak nagy veszedelmet rejt ma­gában ugy az ingatlan tulajdonosára, mint a jelzálogos hitelezőül bekebelezett pénzintézetre nézve, mert ez a jelzálogjog is joghatá­lyosnak tekintendő az arra jogott szerzett harmadik jóhiszemű személyekkel szemben. A jóhiszemű engedményessel szemben az ingatlan tulajdonosa, az alzálogjogos jóhiszemű hitelezőivel szemben pedig a jelzálogos hitelező hiába hivatkoznak arra, hogy nincs kö­vetlés. Nagy érdeke tehát mindkettőnek, hogy az ilyen joghatályta­lan jelzálogjog a telekkönyvből mielőbb kitöröltessék, nehogy arra időközben harmadik jóhiszemű személyek jogokat szerezzenek. A telekkönyvi rendtartás 65. §-nak második bekezdése szerint

Next

/
Thumbnails
Contents