Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 7-8. szám

146 pedig ismeretlen helyre költözött, a telekkönyvi hatóságok íegtöbbnyire ugy szoktak eljárni, hogy az illető elhaltnak ismeretlen örökösei részére vagy pedig az ismeretlen helyre költözött részére, valamelyik ügyvédet ügygondnokul kirendelik és a végzést annak kezéhez kézbesittetik. A tapasztalás azt bizonyítja, hogv nem egy esetben az ügygondnokul kirendelt ügyvéd nem tesz semmi egyebet, mint átveszi a végzést s mint, aki ezzel íolgát elvégezte, irattárába helyezi azt. A végzés — mert minden érdekelt félnek kézbesittetett — jogerőre emelkedik s azzal a kérvényi ügy be van fejezve. Az ilyen ügygondnokul kirendelt ügyvéd nem gondol arra, hogy neki el kellene fáradnia a telekkönyvi hatóság helyiségébe, ott az irattárból ki kellene kerestetnie a vonatkozó ügyiratokat, azokat át kellene tanulmányoznia, az okiratokat nemcsak a külső és belső kellékek, hanem érvényességük szempontjából is meg kellene vizsgálnia és azokat a kérvénnyel meg a telekkönyvvel is össze kellene hasonlítania ; n ert csak igy győződhetnék meg arról, hogy a neki kézbesített végzés az ő gondnokoltjára nézve nem sérelmes és hogy ennélfogva jogorvoslattal (felfolyamodással, illetve felebbezéssel) élnie szükségtelen. Pedig az az ügygondnoíaú kirendelt ügyvéd, aki mindezt meg nem teszi, határozottan mulasztást követ el, aminek olykor helyrehozhatatlan kár a következménye. Világosítsuk meg a kérdést példákkal. Vegyük előbb azokat a gyakori eseteket, amikor az ügyvéd olyan ismeretlen tartózkodásit vagy pedig ismeretlen helyre költözött fél részére, illetve olyan elhalt félnek ismeretlen örökösei részére rendeltetett kí ügygondnokul, aki ellen a nyilvánkönyvi jog (tulajdonjog, zálogjog, szolgalomjog stb.) bejegyzése elrendeltetett. Itt ugy a kérvény, mint az okirat, valamint a telekkönyv szempontjából fordulhatnak elő sérelmek, amelyeket jogorvoslattal el lehet hárítani. A kérvény szempontjából például: 1. A kérvény nem felel meg a tlkvi rend. 119. §-a követelményeinek azért, mert az azt benyújtó félnek nincs kérvényezési jogosultsága, illetve azt nem igazolta és a biró a kérelemnek mégis helyt adott. 2. A kérvény nem felel meg a tlkvi rend. 122. §-a abbeli követelményének, hogy a kérvényben a szerzendő, átváltoztatandó vagy megszüntetendő jogokat, a le- vagy hozzájegyzendő telkeket