Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 6. szám - A szőlőfelújitási kölcsön és a jelzálogos hitelezők. 2. r.

138 okirat nem a szerződő feleknek valódi egyértelmű megállapodását tartalmazza. (Kir. Knria felülvizsgálati tan. 1906. január 12. I. G. 378/1905. sz.) Habár az eladó tulaj donjogfenntartással élt is, a megrendelők a vételi szerződés megkötésével ós az ingó birtokba vételével, tehát az ingók tulajdonjogának megszerzésére alkalmas móddal és czimen a vételár teljes lefizetésétől függő feltételes tulajdonjogot megszerezték. Egymagában abból, hogy a felperes és végrehajtást szenvedett testvérek és a gőzgép az általuk közösen birt ingatlanon találtatott, továbbá, hogy az~ okirat keltekor a végrehajtató követelése már fennállott, a kielégitési alap elvonására irányuló szándék jogilag nem következtethető és a jogügyletet a foglaltató hitelezővel szemben hatálytalanná nem teszi, mivel a kielégitési alap elvonásáról csak akkor lehet szó, ha az adósnak a követelés kielégítésére éppen az átruházás következtében elégséges vagyona nem maradt. (Kir. Kúria felülvizsg. tanácsa 1906. évi január hó 16. I. G. 386/1905. sz.) Az állandóan követett törvénykezési gyakorlat által elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér, vagy azzal egy tekintet alá eső egyéb szolgáltatásokban tanúsított késedelem, a haszonbérbeadót a haszonbérleti szerződés megszüntetésére még akkor is feljogosítja, ha a felek ennek szerződés megszüntető hatályát a szerződésben kifejezetten meg nem állapították. A haszonbérbeadó azzal, hogy a haszonbérlet kezdetével a haszonbérlemény tárgyát a haszonbérlőnek átadta, szerződési főkötelezettségének eleget tett, egyéb kötelezettségének esetleges elmulasztása pedig nem a haszonbér fizetésének megtagadására, hanem csak arra jogositja fel a haszonbérlőt, hogy a szerződési kötelezettségnek a maga részéről való teljesitése mellett a haszonbérbeadótól szintén teljesítést követelhessen ; a haszonbérlőt esetleg ért elemi csapások pedig külön kikötés hiányában, a haszonbérlöt a haszonbér késedelmes fizetésére föl nem jogosítják; a müvelés alatt álló földek trágyázásának czélja egyfelől az, hogy a föld termőképessége fenntartassák, másfelől pedig, hogy a trágyázás által a a termés mennyisége fokoztassék ; minthogy pedig a haszonbérlet tartama alatt a trágyázás által előállítható terméstöbblet a haszonbérlőt illeti, ebből okszerűen az következik, hogy az abban az időszakban elmalasztott trágyázásnak, amelyben a trágyázás által elérhető termésnyereség a haszonbérlöt illette, a haszonbérlet megszüntetése utáni időben való teljesítésére a haszonbérlő már nem kötelezhető, hanem a haszonbérbeadó esetleg csak arra jogosult, hogy a trágyázás elmulasztásából reá háramlott kár megtérítését a haszonbérlőtől követelhesse. (Kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa 1906. jannár 17. G. 726/1905. sz. Jog. 1906 : 12.) Ha a felek egyező előadása alapján megállapított tényállás szerint a felek közötti megállapodás színlelt, ezt a bíróság a félnek kifejezett kérelme nélkül is, jogszabály sértése nélkül megállapíthatja. (Kir. Kúria 1906. január 17. I. G. 387.) A S. E. 73. §-a értelmében az 1868 : LIV. t.-cz. 167. és 168. §§. kellékeinek megfelelő okiratokkal szemben is meg van engedve annak bizonyítása, hogy azoknak tartalma nem valódi; ha tehát a felebbezési bíróság megállapította, hogy a megtámadott bekebelezések alapjául szolgáló adásvevési szerződés nem valódi, ez oly körülmény, mely törlési keresetned szolgál alapul, mivel