Telekkönyv, 1906 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1906 / 4. szám

89 ket az intézet a kölcsönből fizeti ki s mérsékelt dijért minden, a kölcsön körüli teendőt ellát. Kölcsönök a földbirtok fele értékéig 20, 30, 40, 50 évi törlesztésre engedélyeztetnek. Ha az adós pontosan fizet, az intézet a kölcsönt föl nem mondhatja, az adós azonban tartozását akár egészben, akár részben bármikor minden dij nélkül visszafizetheti. Az intézet jelenleg 4 százalékos és 4 és fél százalékos záloglevél kölcsönöket ad s a 4 és fél százalékos kölcsönök egyik módozatát minden levonás nélkül készpénzben fizeti ki. Parczellázásoknál az intézet mindenben segédkezik. Sajtóhiba. Folyóiratunk mult. számában a 69. lapon a „Telekkönyvi betétek átalakítása" czimü közlemény utolsóelőtti 3-ik sorában az „1891. évi XIV. t.-cz." helyett „1891. évi XVI. t.-cz." olvasandó. Y. E. urnák. A betétszerkesztő személyzet feletti felügyeleti jog az 1893. évi május 26-án 19.665 sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelettel kiadott betétszerkesztési utasitás 10—13. §-ában van részletesen szabályozva. Ezenkívül mindössze a szabadság idő engedélyezése tárgyában van külön intézkedés, meg az van kijelentve, hogy a betétszerkesztő biró felett akkor, mikor rendes létszámbeli munkával foglalkozik, a kir. ítélőtábla elnöke is gyakorolja a felügyeleti jogot, ugy mintha a rendes létszámba tartoznék. A rendes létszámbeli telekkönyvvezetönek felügyeleti joga, sőt vezetéshez való joga van a telekkönyvi irodában. Ezt a jogát megállapítja az 1872. évi április 4-én 4010 sz. a. kelt'ig. min. rend. 57. §-a : „A telekkönyvi iroda vezetése a rangban első telekkönyvvezetönek . . . kötelessége", az 1874. évi október 15-én 3436. cz. a. kelt. ig. min. rend. 4. §-a „A sorrend szerint első telekkönyvvezető kötelessége az irodaigazgatói teendőkön felül" az 1891. évi aug. 19-én 4291. sz. a kelt birói Ügyviteli szabályok 377. §-a szerint a telekkönyvi ügykezelésre vonatkozó szabályok továbbra is érintetlenül maradnak. Arra azonban sehol semmi néven nevezendő jogszabály nincsen, mintha a rendes létszámbeli telekkönyvvezetönek a legkisebb felügyeleti joga is volna ak^ár a betétszerkesztő bizottságra, akár a betétszerkesztő telekkönyvvezetöre, akár a betétszerkesztö bizottság telekkönyvvezetői tagjára, mert mint a betétszerkesztési utasitás 3. §-ából kitűnik, azt a helyiségét, a hol a betétszerkesztöi közegek működnek soha sem lehet telekkönyvi irodának tekinteni. A rendes létszámbeli telekkönyvvezetönek legfelebb az a joga lehet, hogy ha a kész betéteket megkapja, s hibát talál benne, a tkvi rdt. 168. §-a értelmében jelentést tesz a tkvi hatóságnak. A rendes létszámbeii telekkönyvvezetönek annyira nincs semmi joga és semmi köze a betétszerkesztő személyzethez vagy a betétszerkesztő bizottsághoz, hogy még a vezető kir. járásbiró, vagy a felügyelettel megbízott rendes létszámbeli telekkönyvi biró, vagy a betétszerkesztő biró (albiró) sem bizhatja meg a rendes létszámbeli telekkönyvvezetőt, hogy a felügyeletnek a legcsekélyebb részét is gyakorolja a betétszerkesztö személyzet vagy a betétszerkesztő bizottság, vagy a bizottság bármely tagja felett. Ezt a felügyeleti jogot csak Ítélőbíró gyakorolhatja a betétszerkesztési utasitás 10—13. §-ai értelmében.