Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 4. szám - Egy itélet rendelkező részéhez

78 Az első kérdésre könnyű a felelet, fentebb érintém, hogy jog érvényesithetés nélkül nem jog. A jog ítélet alapján annak életbeléptetésével érvényesül. Ebből kiindulva, a tkvi hatóság nem vétett a jogerőre emelkedett Ítélet ellen, nem bírálta azt felül, sőt ellenkezőleg respektálta azt teljes terjedelmében, az ítélet rendelkező részét egy összefüggő egésznek tekintvén, A. joga érvényesült B. jogának egyidejű érvényesülése nélkül jogilag nem képzelhető, mert e jogok kölcsönösségen alapulnak. E helyütt a jogszerzés a jogvesztéssel egyidejű. Ami a második kérdést illeti, úgy felhozom azt, hogy a tkvi anyagi törvényeinknek a nyilvánkönyvre vonatkozó speciális intézkedései, de a magánjog szabványai keretében. Anyagi törvényeink értelmében mindenki csak más joga sérelme nélkül: gyakorolhatja saját jogát. E szerint a saját joga korlátot talál a máséban, e korlátozás pedig nincsen tekintettel arra, vájjon a más saját joga érvényesítésében követ-e el mulasztást vagy sem. Érintém, hogy A. és B. mindkét betétben társtulajdonosok, A-nak B. elleni pöre fel volt jegyezve. B-nek A. elleni nem, A. az ítélettel odaszól a tkvi hatóságnak, kebelezd be az egyik betétben B. hányadára tulajdonjogomat, melyhez B-nek semmi köze. Mi lehet ennek a következménye ? A. felhasználja B. mulasztását, C-nek eladja a másik betétbeli hányadát, melyet azonban ugyanezen ítéletben B. ellen elvesztett. C. e körülményt nem tudhatja, mert e betétben csupán B. ellen van a pör feljegyezve, A. hányada tiszta. A 3-ik jóhiszemű jogszerző ellen törvényes lépéseket nem tehetvén, B. az itéletileg megnyert részt elveszti anélkül, hogy erről birna tudomással, hisz A. csak saját bekebelezett részét adta el, mihez megint B-nek nincsen köze a tkvi állás szerint. Fentebb érintém, hogy az Ítélet a perlekedő felek között törvényt állapit meg, ez pedig csak jogos alapon alakulhat és érvényesülhet, következik ebből, hogy az Ítéletből folyó jogosultság mások jogának sérelme nélkül igényelhető és gyakorolható csak, eltekintve attól, hogy ez a másik a megszerzett saját joga érvényesítése körül követ-e el mulasztást vagy sem. A felsőbirósági határozattal szemben a bírónak csak critizáló szerepe lehet, — mert mint alsóbiróság szerepét már eljátszotta. — Senki tehát rossznéven nem veheti tőlem, ha azt mondom, hogy 1-ször a táblai végzés, mely szerint a pörfeljegyzés törlését csak az egyik betétben elrendelte, a másikban meghagyatni rendelte, nem helyes, mert a pör teljesen befejezve lévén, a feljegyzés alapja