Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

63 Ezen az állásponton van az osztrák polgári törvénykönyv is. melynek 1371. §-a szerint a zálog- és kölcsönszerződésnél érvény­telen az a mellékszerződés, hogy az adós az ingatlan jószágot más­nak le ne köthesse. Ezen az állásponton vannak a polg. törvénykönyv tervezeté­nek vonatkozó intézkedései 563., 566., 867. §§., amely utóbbi egye­nesen kimondja, hogy a jelzálog-hitelező javára kikötött elidegení­tési és terhelési tilalom hatálytalan. A fentebbi jogelvekből folyik, hogy maga a tulajdonos a saját ingatlanára elidegenítési vagy terhelési tilalmat nem jegyeztethet föl minden más vonatkozás nélkül ; de ennek értelme sem lenne, tehát hatálya sem ; mert ezzel oda jutnánk, hogy a tulajdonos ez által megakadályozhatná, hogy ingatlan vagyonából a hitelezője behajt­hassa a követelését; oda jutnánk, hogy az ingatlant minden alap nélkül kivonná a forgalomból. Éppen igy annak sem lenne értelme, tehát hatálya sem. hogy a jelzáloghitelező részére legyen az elidegenítési vagy terhelési tilalom kikötve ; mert az elidegenítési tilalom kikötésével feleslege­sen ki lenne vonva az ingatlan a forgalom hói. és mert a hitelező érdekét nem érinti az ingatlan elidegenítése, mivel zálogjoga fenmarad. A terhelési tilalomnak pedig a jelzálogos hitelező érdekében azért nem lehetne értelme : mert a később szerzett zálogjog őt nem érdekli, az ő jogait nem érinti, reá nézve tehát közömbös, hogy van-e utána még teher vagy nincs. Értelme az ilyen tilalomnak csak olyan esetben lehetne, amidőn a jelzálogos hitelező azáltal azt akarja megakadályozni, hogy vala­mely törvényes elsőbbséggel biró követelés elébe ne kerüljön : de a tilalom feljegyzésének hatálya — tekintettel az előbb, felhozott jogi elvekre — ebben az esetben sem lehet. Erre vonatkozik a fenforgó kérdés második része. Törvényes elsőbbsége van az 1881 : LX. t.-cz. 189. §. b) és c) pontjában említett tartozásoknak : ,az adóknak, szőlődézsma-, stb. váltságösszegeknek, vízszabályozási tartozásnak. A törvényhozás ezután is ruházott föl követeleseket törvényes elsőbbséggel. Ide tartozik a hloxera által elpusztított szőlők felújí­tására az 1896 : V. t.-cz. alapján fölvett kölcsön, amely a törvény 12. §-a szerint a végr. törv. 189. §. c) pontban felsorolt váltságösz­szegekkel azonos elbánás alá esik. Ebből következik, hogy a régebbi jelzálogos követelést a ké­sőbb fölvett szőlőkölcsönnek az ingatlan árverését megelőzőleg esedékes 3 évi hátralékos részletei megelőzik. Tehát a hitelezőnek némi érdekében állhat kikötni a terhelési tilalmat olyan irányban, hogy az ingatlan szőlőkölcsönnel meg nem terhelhető. Első tekinteti e ugy tűnik föl, hogy ennek értelme lehet, tehát hatálya is, helye is lehet ilyen terhelési tilalomnak, annál inkább, mert a szőlőkölcsön más természetű, mint a többi törvényes elsőbb­séggel biró terhek: az adó közjogi természetű, mely az adózó jog-

Next

/
Thumbnails
Contents