Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Néhány szó az egyidejülegességről

öt egyéb tartozások, törvényhatósági s a községi adópótlékok bírnak törvényes elsőbbséggel. Ez utóbbi törvényszakasz kifejezett rendelkezéséből tehát nyil­vánvaló, hogy a kérdés eldöntésénél nem lehet irányadó az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-ának b) pontjában foglalt az a rendelkezés, mely szerint a törvényes elsőbbségnek egyik feltótelét az képezi, hogy a köztartozásnak az elárverezett ingatlant „közvetlenül" kell terhelnie. Az 188$: XLIV. t.-cz. 88. és 95. §-aiban foglalt rendelkezé­sekből világosan kitűnik ugyan, hogy az ingatlant terhelő köztarto­zások azzal a jogi természettel bírnak, hogy azokat a tényleges birtokos köteles fizetni, hogy az ingatlannak magánkézből való meg­szerzése esetében a hátralék a vevőre száll át. birói ''ladasa eseté­ben pedig a három évnél nem régibb hátralék az eladott ingatlánt helyettesítő vételárból előnyös tételként elégítendő ki; azonban azt. hogy melyek az ingatlant terhelő azok a köztartozások, amelyek mint ilyenek az 1883 : XLIV. t.-cz. 88. §-ának rendelkezéséhez képest törvényes elsőbbséggel bírnak, sem a most említett, sem egyéb törvények kifejezetten nem irják elő. Minthogy a birói árverésen eladott ingatlanok Vételárának birói felosztásánál egyes közadók s különösen az útadó törvényes elsőbbségére nézve ez utóbbi körülmény következtében fejlődött ki eltérő birói joggyakorlat: ennélfogva első sorban azt kell megálla­pítani, hogy mely közadók bírnak azzal a jogi természettel, hogy az ingatlant terhelik. .Minthogy a közvetlenül lerovandó illetékre nézve, jóllehet ez nem maga az ingatlan után. hanem annak átruházása után jár, az 1881 : XXXIV. t.-cz. 39. §-ában mégis az van kimondva, hogy az a vagyonátruházás tárgyát képező ingatlant terheli : annál inkább terheli tehát az ingatlant az olyan adó, mely maga az ingatlan után vettetett ki; minthogy a birói gyakorlat egyöntetű abban a tekintetben, hogy a földadó és a házadó terheli azt az ingatlant, amely után kivettetett; minthogy a földadó és a házadó eme jogi természete megál­lapításának egyedüli alapja az a körülmény, hogy a most említett adóknak tárgyát ingatlan vagyon képezi; minthogy a pótadók (állami, törvényhatósági és községi pót­adók), amennyiben a fennálló adótörvények értelmében a föld- vagy háziadónak bizonyos százalékában vettetnek ki, az utóbb emiitett egyenes adóktól az adó tárgyára nézve miben sem különböznek ; viszont amennyiben azok a keresetadó, nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, a tőkekamat es jára­dékadó bizonyos százalékában vettetnek ki, nyilvánvaló az. hogy tárgyuk nem az ingatlan vagyon : minthogy végül az a jogi felfogás, hogy valamely ingatlant terhelőnek csupán az olyan adó volna tekinthető, melynek tárgya kizáróan csak ingatlanvagyon lehet, a fennálló törvényeknek egyet­len rendelkezésére sem alapítható : ezeknél fogva azt kellett meg-

Next

/
Thumbnails
Contents