Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 3. szám - Az özvegyi jog hivatalbóli telekkönyvi biztositása

44 ságos. Nem méltányos azért, mert itt nem valami túlságosan egyszerű jogi distinctiókról van szó ; nem igazságos pedig azért, mert ha — mint fentebb emiitettem — a törvény akarata az, hogy az özvegynek özvegyi jogon alapuló igényei hivatalból biztosíttassanak s ez a biztositás oly módon eszközöltetik, hogy bizonyos esetekben hasznavehetetlenné válhatik : akkor ennek egyedüli okozója csakis azon hagyatéki bíróság lehet, mely a törvény parancsát helytelenül hajtotta végre, vagy az a tkvi hatóság, mely a hagyatéki biróság e részbeni helyes megkeresésének teljesítésében nem a megkeresésnek megfelelően járt el. Könnyen elejét vehetjük pedig minden lehető joghátránynak azzal, hogy szorosan alkalmazkodva a törvény rendeléséhez, akként intézkedünk, hogy a telekkönyvbe minden közelebbi meghatározás és konkrét tartalmat — mely ismeretlen — kifejező toldás mellőzésével, tisztán csak ..özvegyi jog"-ot jegyeztetünk be. Ezzel oly helyzetbe hozzuk az özvegyet, melyben az őt özvegyi jog czimén illető konkrét jog kifogástalanul biztosítva van, úgy, hogy azt az özvegy mindenkivel szemben bármikor s bárminő körülmények között érvényesítheti, következéskép a törvény intentióját a maga egész terjedelmében megvalósítjuk. Ki van ugyan igy is téve az özvegy némi igazolási eljárásokkal összekötött kellemetlenségeknek, ezeket azonban már csakugyan megérdemli az özvegyi jogának tkvi biztosításával mit sem törődő özvegy. Megengedem én különben szívesen, hogy akadnak esetleg bíróságok, melyek adott esetben kiderítvén, hogy az „özvegyi haszonélvezeti jogu az özvegyi jog hivatalbóli biztosításaként jegyeztetett be, ezen bejegyzéssel az özvegyet tényleg mégillető özvegyi jogot tekintik biztosítottnak. Ámde — mindentől eltekintve — ebben senki sem bizakodhatik pusztán azon az alapon, hogy hasonló esetben ő is úgy járna el. Hivatkozom még egyébiránt azon tapasztalati tényre is, hogy az egész hagyaték haszonélvezetéből in concreto jóformán csak akkor áll az özvegyi jog, amikor a leszármazó örökösök kis gyermekek. Ilyenkor kénytelen az özvegy ingatlanok kezelésével vesződni. A legtöbb esetben azonban a haszonélvezettel összekötött gazdálkodásnak — nőre különösen terhes — teendőket szívesen felcseréli eltartással, lakásjoggal, életjáradékkal stb. Nem lehet tehát összhangzónak tekinteni a gyakorlati élettel sem az özvegyi jognak „özvegyi haszonélvezeti jog" bejegyzése általi biztosítását. Ha mégis az özvegy ragaszkodik az egész hagyaték haszonélvezetéhez, akkor