Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Dr. Imling üdvözlése

107 lomba nem adott, tulajdonképen semmi biztonságot som nyújtó betétekből, hanem a tételes törvény szerint még érvényes telekjegyzőkönyvekből és az esetleg rá felvett külön jegyzökönyvekből is merítsék. Az a körülmény, hogy a telekjegyzőköny v helyett a még forgalomba nem adott betétből kivannak értesítést, csupán azért van, mert a betétek sokkal könnyebben áttekinthetők, mint a telekjegyzökönyvek és a velük kapcsolatos külön jegyzökönyvek, a már kész betétet rendszerint abban az alakjában adjuk a forgalomba, ahogy egyszer már elkészítettük, az érdekelteknek egyáltalában nincs meg a kellő érzékük ahhoz, hogy a forgalomba nem adott betétnek még egyáltalán semmi ereje nincsen, hogy a benne foglalt jogok és állapotok csak annyiban tekinthetők fennállóknak, amennyiben a telekjegyzökönyv és a különjegyzökönyv támogatja őket, hogy még a forgalomba adott betétek is csak a hat hónapi hirdetményi határidő lejárta után nyújtanak teljes jogbiztonságot a harmadik jóhiszemű jogszerzőnek is. Én a magam részéről, mikor a venni szándékozó tekint meg valamely telekkönyvet, megkívánom, hogy az esetet nekem hozzák tudomásomra és én személyesen győződöm meg a betétből is, a telekjegyzőkönyvböl és a hozzátartozó külön-jegyzőkönyvböl is egyaránt, s csak azután nyilvánítok véleményt, hogy megvehetik-e, esetleg az árát kifizethetik-e vagy csak a hirdetményi határidő lejárta után, vagy az esetleg beadandó jogorvoslat jogerős elutasítása után fizethetik ki. Ugyanígy teszek a hitelezni szándékozóval is, ha közevtlenül hozzám fordul véleményért s folytonosan hangsúlyozom, hogy a hat hónapi hirdetményi határidő lejárta előtt alapos értesülést csak úgy lehet szerezni, ha a telekkönyvet is, a külön jegyzökönyvet is, a betétet is megtekintik és a megtámadhatóság szempontjából mindegyiknek a tartalmát mérlegelik. ]>r. B. S. ügyvéd úrnak. Ha valamely tiüajdonjutalékra vagy annak csak egy részére van haszonélvezeti jog bejegyezve és az ingatlan ezen jog fenntartásával elárvereztetik: bizonyos, hogy a vételárból a haszonélvezettel terhelt jutalékra kevesebbet kell számítani, mint egy azonos hányadrésznek megfelelő más tehermentes jutalékra, mert fel kell tenni, hogy az utóbbiért a vevő többet adott, mint az előbbiért. Csak az a nagy kérdés, hogy mennyivel adott többet"? ! Hát bizony ezt igazságosan igen bajos pontosan kiszámítani. Végképpen semmire sem megyünk a számítással, ha azt egyedül a vételári összeggel és a jutalékok aránybahelyezésével próbáljuk eszközölni. Az ilyen számítás helyességét ugyanis mindenekelőtt az a körülmény zárja ki, hogy az ismeretlen különbségnek különböző összegekben való felvétele esetében nem érünk el azonos eredményt. Ha X összeget veszünk fel, akkor a különbség a tehermentes, azonos hányadrészt! jutalékra eső vételárrésznek pl. 1 4 részét teszi, — Y összeg felvétele esetében pedig Vo részét stb. Már pedig a számítás csak akkor volna helyes, ha az eredmény ugyanaz volna, akármily összeget veszünk is fel. A kérdésben emiitett konkrét esetben az elárverezett ház, melynek 1 4 részét terheli a haszonélvezeti jog, ezen jog fenntartásával elkelt 12Ü00 K-ért. Ha a ház egészen tehermentes volna, lft résznyi jutalékra esnék a vételárból 3000 K. Tegyük fel, hogy a terhelt 1 I résznyi jutalékért a vevő csak 2500 K-t, tehát 500 K-val kevesebbet adott. Ebben a/, esetben a különbség, vagyis 500 K a tehermentesség esetében kijáró 3000 K-nak