Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Dr. Imling üdvözlése

165 Vagy az eladó kénytelen ugyanabból a czélból az öt különben megillető haszonról lemondani. A közbelépő tevékenysége tehát nemcsak hogy nem produktív hanem káros. Ennélfogva a nem versenyzés iránti összebeszélésből, mint erkölcstelen ügyletből, biróilag megítélhető követelés nem származik. (A m. kir. Kúria 1904. szeptember 6-án 965—903. sz. a.) N. I. úrnak. Közönséges telekkönyvi átalakítás és telekkönvvi helyesbítéssel (az 1892 : XXIX. t. cz. 2. §. 1. b) pontja értelmében) kapcsolatos telekkönyvi átalakítás alkalmával az 1969. évi április 8-án 2579. sz. a. kelt átalakítási szabályrendelet 26. §-a b) portja szerint hivatalból ingyen készíti el és küldi meg a tlkvi hatóság az új telekkönyv másolatát a községnek, azonban betétszerkesztéssel kapcsolatos tebkkönyvi átalakítás alkalmával az 1893. évi május 26-án 19665. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelettel kiadott betétszerkesztési útasitás 177. §-a értelmében csak úgy lehet a telekkönyv másolatát a község számára elkészíteni, ha a másolásért járó mérsékelt dijat a község a telekkönyvi hatóság főnökénél előre megfizeti. Ebben nincs semmi ellentmondás, mert mint a ,Telekkönyv" folyó évi 5. füzetében a 101—103. lapon megjelent értekezésemben kifejtettem, a telekkönyvi átalakítás három féle és a szerint külömbözök a szabályok is, a melyek szerint az eljárást teljesíteni kell. Az 1893. évi május 26-án 19665. sz. a. kelt igazságügymiuiszteri rendelettel kiadott betétszerkesztési utasítás 150. §-a határozottan kijelenti, hogy betétszerkesztéssel kapcsolatos telekkönyvi átalakításnál az 1859. évi április 8-án 2579. sz. a. kelt és a rávonatkozó későbben kelt rendeletek intézkedései csak annyiban mérvadók, amennyiben a betétszerkesztési törvények, a közös legelő telekkönyvezésének és az egyénenkint felosztott legelő telekkönyyezésének a szabályai ellenkezőt nem rendelnek. Így lehetséges aztán, hogy közönséges telekkönyvi átalakításkor, meg telekkönyvi helyesbítéssel kapcsolatos átalakításkor ingyen, betétszerkesztéssel kapcsolatos telekkönyvi átalakításkor pedig csak mérsékelt díjért kaphatják meg a községek az új telekkönyvet. K. Gy. úrnak. A szolgalmi jog elbirtoklásának ugyanazok a feltételei, amelyek mellett a tulajdonjog is megszerezhető elbirtoklás útján. Az elbirtokláshoz a rendszerinti 32 évi időtartamon kívül a jogszerűség jóhiszeműség és a valódiság szükséges. A valódiság azt jelenti, hogy a birtoklás nec vi, nec clam nec precario legyen, vagyis ha valaki a birtoklást erőszakkal vagy ravaszsággal vagy az eddigi birtokosoknak tudta nélkül, vagy szívességéből kezdi meg, az nem vezet elbirtokláshoz. Azonban a felhozott esetben az a körülmény, hogy a vevő a vétel alkalmával nem tudta, hogy a szomszédos ház tetőzete az általa megvett ház falára van építve, a szolgalom elbirtoklásának akadályául -nem szolgál, mert ha a vétel előtt a házat a rendes vevő gondosságával vizsgálta volna meg, tudomást szerezhetett volna róla és igy valószínű, hogy a szomszéd a lebontás abbahagyása^ iránt indított pert megnyeri. Azonban az ilyen perben a tényállásnak olyan különböző' árnyalatai merülhetnek fel, hogy soha sem lehet előre biztosan megmondani, hogy ki lesz benne a nyertes. X. K. úrnak. Ha valamely tlkjkv (betét) annak következtében megszűnik, mert minden benne levő jószágtestet más tlkjkvbe (betétbe) átjegyeznek, akkor a megszűnést az átjegyzést rendelő végzésbe is bele kell foglalni, s a tlkjkvben (betétben) is fel kell jegyezni. A megszűnés feljegyzéséről az 1869. évi 2579. sz. a. kelt átalakítási szabályrendelet 24. S-a fi pontja, az 1880: XLVI. t. cz. 5. §-ának utolsó bekezdése, az 1880. évi június 26-án 18,058. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet XXX. §-a, és az 1893. évi július 8-án 24,366. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 85. §-a rendelkezik.