Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Dr. Imling üdvözlése

162 Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 189. §. b) pontjában és az 1883. évi XLIV. t.-cz. 88. §-ában foglalt egyértelmű rendelkezések szerint, birói árverésen eladott ingatlan vételárának felosztásánál a jelzálogos hitelezőket megelőző elsőbbséggel, előnyös tételként, csak az elárverezett ingatlant (közvetlenül) terhelő állami, törvényhatósági, községi adók és egyéb az egyenes adók módjára behajtandó tartozások sorozandók. Nem lehet vitás, hogy az ingatlant (közvetlenül) terhelőnek csak az az adó és egyéb hasonnemü köztartozás tekinthető, melynek tárgya az ingatlan, kivetésének alapja pedig az ingatlan tiszta hozadéka. Az általános jövedelmi pótadó az 1875. évi XLVII. t.-cz. 1. §-a és az 1883. évi XLVI. t.-cz. 9. §-a szerint, az országos betegápolási pótadó az 1898. évi XXI. t.-cz. 2. §-a szerint, a törvényhatósági ntadó az 1890. évi I. t.-cz. 23. §-a szerint ingatlanra, esetleg annyiban vonatkoznak ugyan, hogy többrendbeli és leginkább az összes egyenes államadók, tehát a föld- és házadó alapul vétele mellett is és számszerűleg az egyenes adók összegének arányában vannak a törvény által kiszabva; azonban ugy, hogy az ingatlanon kivül más adótárgyra is vonatkoznak, sőt ingatlan nélkül is létesülnek ; kivetésük alapja tehát nem az ingatlan jövedelme szerint, hanem esetleg ingatlanjövedelem teljes hiányában is és minden esetre más és több különnemű adók összegéből alakul; mértékük pedig az igy képezett alap arányában képződik. Az előnyös tételként való sorozásnak előljelzett törvényes feltétele tehát a kérdésben forgó adóknál sem egészben, sem részben fenn nem forog; annál kevésbé, mert egy sincs közöttük olyan, mely törvényes kellékei szempontjából, egyedül az ingatlanhoz tapadva, kizárólag ennek a jövedelmét terhelné. E döntvény szövegében emiitett adók természete tehát fogalmilag kizárja azt, hogy ezek az ingatlant (közvetlenül) terhelő adóknak tekinthetők, s ujabb törvény intézkedése nélkül a fennálló 1881: LX. t.-cz. 189. §-a és az 1883. évi XLIV. t.-cz. 88. §-a alapján a jelzálogos hitelezők követelését megelőzőleg, előnyös kielégítésre való kedvezménnyel sorozhatok legyenek. E törvénymagyarázat szempontjából nem állanak egymással ellentétben az 1881. évi LX. t.-cz. 189. §-a és az 1883. évi XLIV. t.-cz. 88. §-a. Az utóbbi törvény ugyanis, az összes egyenes adók s azok módjára behajtandó köztartozások kezeléséről szóló egyetemes szabályokat tartalmazza ; és mivel közelebbről megjelöli azokat a pótadókat, amelyeket — mint nem az ingatlan jövedelme után közvetlenül kivetetteket —