Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Gyakorlati kérdések

159 egymásközti jogviszonyát, .akik a haszonélvezetre szereztek zálogjogot vagy végrehajtási zálogjogot. % Ezeknek egymásközötti viszonyára tehát vagy az általános szabályok, vagy pedig, ha van különös rendelkezés, ez utóbbi alkalmazandó. Az emiitett jogviszonyra vonatkozóan különös rendelkezés foglaltatik az 1881 : LX. t.-cz. 210. §. második bekezdésében, mely rendelkezés összhangzásban van a telekkönyvi rdtás 61. §-ában kifejezett jogszabállyal is. Ezekre való tekintettel ki kellett mondani, hogy ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében, midőn az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számitott egy év alatt el nem árvereztetik és több olyan hitelező van, aki a haszonélvezetre zálogjogot vagy végrehajtási zálogjogot szerzett: a zárlati kezelés utján bevett és bírói letétbe helyezett jövedelem felosztása az 1881 : LX. t.-cz. 210. §-ának második bekezdése értelmében eszközlendő. Kelt Budapesten, a kir. curia polgári szakosztályainak 1904. évi deczember hó 23-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1905. évi január hó 27-én tartott teljes ülésben. A szegedi kir. ítélőtábla 5. számú polgári döntvénye. Feljegyezhető-e a telekkönyvben a jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa az ö beleegyezése nélkül az 1896. évi V. t.-cz. alapján szőlőfelujitási kölcsönt ne vehessen fel ? (Vonatkozással a pozsonyi kir. ítélőtáblának 13. és a kolozsvári kir. ítélőtáblának 11. számú határozatára, valamint a szegedi kir. ítélőtáblának 1903. évi 4541., 5749. és 1904. évi 4006. és 4192. P. számú azokkal ellentétes végzéseire.) Határozat: A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 1896. évi V. t.-cz. alapján szőlőfelujitási kölcsönt ne vehessen fel, a telekkönyvben fel nem jegyezhető. Indokolás: Az 1896: V. t.-cz. alapján felvett szőlőfelújitási kölcsön és járulékai ugyané törvény 12. §-ának rendelkezése szerint az illető szőlőbirtokon fekvő olyan terhet képeznek, mely bírói árverés esetében a szőlődézsma, úrbéri és más hasonló természetű válsággal azonos elbánásban részesül.