Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 7-8. szám - Ügygondnokság a perenkivüli telekkönyvi ügyekben

147 Á jobbágytelkek belsőségének a külsőségektől való egykori elválaszthatatlanságára való hivatkozással különben a telekkönyvvezető úr még mást is akar bizonyítani, de nem tudom egészen világosan kivenni, hogy mit? Akár azt akarta azonban kimutatni, hogy a jószágtest jogi egésszé minősítése az említett elválaszthatatlanságon alapszik, — akár azt, hogy ez az elválaszthatatlanság volt a jószágtestek képzése intézményének magva : elégnek tartom arra utalni, hogy a jószágtestek nemcsak jobbágytelkekből, hanem nemesi és polgári javakból is alakíttattak, az utóbbiakra pedig nem vonatkozik a belsőségeknek a külsőségektől való elszakitását tiltó — s az 1853. márczius 2-án kibocsátott, az ideigl. törvk. szabályok VI. r. 1. §-a által hatályban hagyott nyílt parancs 2. §-a által is fenntartott — rendelkezése az 1836 : IV. t.-cz. {). §-ának. Meg akarja czáfolni Schuster Román telekkönyvvezető úr azon állításomat is, hogy olyan szabályt, mely szerint a tulajdonjog csak jogilag egészet képező obiectumra vagy annak eszmei hányadára volna bejegyezhető : a tkvi rdtásban nem találunk. Szerinte ez, ha nem is kifejezetten, de mégis benne foglaltatik a rdtás 55. §-ában, mert egy dolog ugyanabban az időben csak egy személynek képezheti tulajdonát. Én már első közleményemben utaltam arra, hogy magában véve az a körülmény, hogy valamely dolog önálló, egyetlen, egész dolog, — még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy annak meghatározott — bár tényleg külön nem választott — részére tulajdonjog legyen szerezhető. Ismét Zsögöd tanárra hivatkozom e részben is, aki erre a lehetőségre példát hozott fel. Azt mondotta nevezetesen, hogy lehetséges, miszerint valaki pl. a levágandó sertésnek húsát eladja A-nak, szalonnáját JB-nek, — vagy egy szétbontásra szánt hajónak gőzgépjét A-nak, többi alkatrészeit I?-nek. A tulajdonszerzéshez elengedhetetlen átadás ugyanis szerinte ilyen esetekben könnyen foganatosítható akként, hogy a sertés vagy hajó egy közös meghatalmazottnak adatnak át. Lehetetlen ilyen esetekben a tulajdonjog kifogástalan megszerzését tagadni. Az eladó, aki a vételárat is felvette, az átadást is teljesítette, ezen cselekmények után semmiesetre sem maradhat már tulajdonos. Ingatlanoknál nincs elvileg kizárva, hogy jogilag egyetlen egész dolgot képező ingatlan különböző tulajdonjogok tárgyait foglalja magában. Az 1854. évi július hó 23-iki rendelet 55. és 56. §-aiban foglalt utasításokból folyóan ma is létezik olyan jogáljapot, hogy a teleknek A., a rajta álló épületnek pedig B. a tulaj-