Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1905 / 6. szám - Hitelbiztosítéki okiratok reformja - A lejegyzésről

118 közülök csak egy vagy több, csak az esetben rendelték el, ha az át nem ruházó tulajdonostársak beleegyezése előzetesen, tehát már a kérvény mellett igazoltatott * mert azok beleegyezésének utólagos kimutathatása végett a tlkvi rend. 56. §. d) pontjának analógiájára tárgyalást rendszerint nem rendeltek, hanem a kérvényt tárgyalás kitűzése nélkül mindjárt elutasították azért, mert a tlkvi rendt. 56. §. d) pontja csak a jelzálogos hitelezők meghallgatását engedi meg s mert a tulajdonostársak beleegyezésének hiányában a jelzálogos hitelezők meghallgatása sem foglalhat helyet, mivel ez esetben a kérelem teljesítésére a jelzálogos hitelezők netaláni beleegyezése sem szolgálhat indokul. Ha azonban a kérvényező az át nem ruházó tulajdonostársaknak a lejegyzésbe való beleegyezését már a kérvény mellett, tehát előzetesen igazolta, de a jelzálogos hitelezőknek a lejegyzéshez való hozzájárulását nem mutatta ki: akkor a tlkvi rend. 56. §. d) pontja értelmében a jelzálogos hitelezők meghallgatására határnapot tűztek. Tudjuk, hogy a lejegyzés kétféle : természetben való megosztás, vagyis szétdarabolás, tehát vázrajz mellett és anélkül. A vázrajz melletti lejegyzésre nézve a jelen czikk 1., 2. és 6. pontjaiban és esetlegesen a 3-ik pontban felhozott esetek szolgáljanak példákul, — a vázrajz nélkül való lejegyzésre nézve pedig példák a 4. és 5. pontban előadott esetek. A birói gyakorlat hosszú ideig a lejegyzésnek mind a kétféle fajában, tehát akkor is, amikor a lejegyzés vázrajz nélkül történik, a tulajdonostársak beleegyezésének igazolását megkövetelte ; mert azt tartotta, hogy ez esetben is a telekkönyvi jószágtest megbontásáról lévén szó, az átruházón kivül a többi tulajdonostársaknak hozzájárulása nélkül — akikre nézve ez a változás nem lehet közömhöz — ama I. alatt felvett tlkvi jószágtest egyes részeinek szétválasztását megengedni nem lehet. Sokat tépelődten én ezen a dolgon ; mert nem tudtam kellőkép megérteni, hogy az 1871 : LIII. t.-cz. 55. §-ának megalkotása után, amely az 1836 . IV. t.-cz. 9. és 10., úgy az 1840 : VIII. t.-cz. 4. §-ának a úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való elszakitását és a telkek szétdarabolás át tiltó, úgy az úrbéri telkek szerzését megszorító határozatát eltörölte s amikor telekkönyvi szempontból nincs többé különbség a nemesi, úrbéri és polgári birtok közt: miért ne lehessen az egyik tulajdonostársnak a telekkönyvben A. I. alatt felvett birtokából a házát, egyik vagy másik földjét elidegeníteni (eladni, elajándékozni vagy elcserélni) a többi tulajdonostárs