Telekkönyv, 1905 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1905 / 5. szám - A telekkönyvi rendtartás 61. §-áról
107 bejegyzést a betét fogalmazványába is be kellene vezetni, azután letisztáztatni, és úgy újra aláírni. Azonban meglehet, hogy másnap ugyanerre a már újonnan elkészített és újonnan aláirt betétre ismét újabb bejegyzés érkezik, s akkor ismét meg kellene a betétet semmisíteni, a bejegyzést a fogalmazványba is bevezetni, a betétet újra lemásoltatni, aláírni és igy tovább, a letisztázás utáni harmadnapon, negyed, ötöd, hatod, heted stb napon mindig újra kellene szerkeszteni, újra lemásolni és újra aláirni, úgy, hogy az újra szerkesztés, újra letisztázás és újra aláírás a végtelenig folyna s emiatt egyetlen község telekkönyvének a szerkesztésével örökké kellene foglalkoznunk, vagy pedig egy-egy betét B., ('. lap ján a betétek átadásáig teljesített újabb bejegyzések számához képest 50—100 aláírás is ott fityegne. De ha ezen . a gondolatmeneten végig nem fáradunk is, rájövünk, hogy a már egyszer aláirt betétet sem újra sem többször nem szükséges aláirni, ha a betétszerkesztö bizottság és a telekkönyvi hatóság fogalmát pontosan megkülönböztetjük. Ugyanis kétségtelen, hogy a betétszerkesztö bizottság akkor, mikor a külön jegyzökönyvek beiktatása után érkezett beadványokat és megkereséseket elintézi és foganatosítja, nem betétszerkesztö bizottság, hanem telekkönyvi hatóság minőségben működik, mert nem a maga, hanem a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozó teendőt végzi, még pedig a közönséges telekkönyvi szabályok értelmében, tehát nem szabad neki a betétszerkesztésre vonatkozó különös szabálynak a betétek aláírására vonatkozó szabályát sem alkalmazni. Ennek következtében nemcsak az történhetik meg, hogy a betétnek a már aláirt B., C. lapján az aláírás után aláírás nélküli bejegyzések fordulnak elő, hanem az is megtörténhetik, hogy a C. lapon 10 bejegyzés is van, mikor a betétet forgalomba adják, s a C. lapon a bizottságnak még sem található meg az aláírása. Ez pedig az az eset, ha a betét C. lapján az aláíráskor egyetlen bejegyzés sem volt s amiatt a C. lapot nem kellett és nem lehetett aláirni, a többi az A., B. lapon, az aláírás teljesítése után pedig a forgalombaadásig 10 bejegyzést maga után vonó beadvány vagy megkeresés érkezett rá. Cz. L. úrnak. Ha valamely telekkönyvi jószágtestet vagy telekkönyvi jogot telekkönyvön kívül egymásután több személyre ruháztak át, s a bejegyzést csak az utolsó jogosult kéri, a tkvi rdtás 120. §-a d) pontja értelmében azok a személyek, akik telekkönyvön kivül voltak jogosultak, a telekkönyvi bejegyzésekben megnevezendök, pl.: Az 1902. évi január 15-én, az 1904. évi szeptember 2-án és az 1905. évi február 3-án kelt adásvevési szerződés alapján az A. I. 1—5. sorsz. alatti jószágtestre a telekkönyvön kivül Nagy Károly és neje Tóth Máriára azokról Kis István és neje Zombori Máriára szállt tulajdonjog Herczeg Sándor (nős Bánhidi Máriával) javára bekebeleztetik. Az 1899. évi január 31-én kelt adásvevési szerződés, az 1902. évi márczius 15-én és az 1905. évi február 3-án kelt engedmények alapján a C. 12. alatt 1000 korona és járulékai erejéig bekebelezett, telekkönyvön kivül Kovács Izidorra, arról Hegyesi Manóra szállt zálogjogra az engedmény Korányi Márton javára bekebeleztetik. Kékes. A protestáns egyház tulajdonát képező ingatlant, melyen a telekkönyvben templom van feltüntetve, felsőbb jóváhagyással el lehet adni. Egyál-