Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 4. szám - A jelzálogos hitelezők és szolgalomjogosultak viszonya

80 Ezek mellett előny.ösebb lenne még ez a rendszer ötödször azért, mert ha a feleknek a tel/eteket is el kellene látniok ilyen végzéstervezettel (mint fennebb mondtam : kiadmányokat is kellene csatolniok), akkor a leírási munka jóval kevesebb lenne és az irodának ez esetben csupán csak egyeztetnie kellene. Eznton azután az egyeztetés helyességéért is jobban felelőssé lehetne tenni az irodát, mint most, mikor a leírásra is alig jut idő. Sőt hatodszor még a felekre is hárulna valami kis felelősség abból, ha a másolat az eredetivel nem egyeznék és ugy kerülne kézbesítés alá. Hetedszer meg kell említenem azt, hogy a gyors elintézés mellett milyen hamar jutna a felek kezébe ! Nyolczadször mennyivel kevesebb papiros és egyéb anyag fogy, ha a már kész kiadmányokhoz nem kell bírósági nyomtatványt, papirost stb. használni, hanem a felek azt készen adják be. A felzetek vajmi ritkán alkalmasak arra, hogy a blanquette-et pótolják. De azt is kötelezővé kellene tenni, hogy a felek az értesítendő hatóságok részére is (telekkönyvi ügyekben :, elöljáróság, illetékező hivatal, pénzügyi igazgatóság) csatoljanak be végzéstervezeteket. Sőt tovább megyek ! A kérvények feleknek szóló példányainak és a felzeteknek az aljára leszakítható szelvényként oda lehetne mindjárt nyomtattatni a vétivek szokásos mintáit, a melyet a fél és kézbesítő a végzés átvételénél szabályszerűit kitöltenének, utóbbi leszakítana és visszaterjesztene. A második, ami lényegesen kevesbítené a leírási hátralékot és az anyagfogyasztást, az volna, ha nem kellene a végzésbe beleírni az értesítő részt. Az előadó bírónak mindegy, hogy a végzésben vagy külön utasításban sorolja-e fel azokat, a kiknek a végzést kézbesíteni kell. A leiró azonban jelentékeny időt és papirost fogyaszt a végzésnek ezzel a lényegtelen toldalékával. A 42664/1904. IV. I. M. számú rendelet kényszeritőleg meghagyja, hogy telekkönyvi végzésekbe a telekkönyvi rendtartás 130. §-ának a) pontja értelmében az értesítő részt is belefoglaljuk. Nekünk előadó biroknak ez nehézséget, mint fennebb érintettem, nem okoz. A leíróknak azonban igen nagy különbség az, hogy 6—20, sőt 50 sorral többet kell-e leirniok minden darabnál, vagy kevesebbet. Ott talán lényeges alkotó része az értesitőrész a telekkönyvi végzéseknek, ahol abban a telekkönyvi tulajdonost, ennek lakóhelyét, törlésnél a hitelezőt s ennek lakóhelyét stb. fel nem tüntetik.