Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1904 / 3. szám - A tulajdoni per telekkönyvi feljegyzéséről
61 Ennek az igazságügyminiszteri rendeletnek utolsó bekezdése pedig azt mondja, hogy : „A hat havi hirdetményi határidő után indított vagy a tlkvi hatóságnál ezen határidőn belül be nem jelentett tulajdoni per annak a harmadik személynek, aki időközben az illető ingatlanra vonatkozó nyilvánkönyi jogot szerzett, joghátrányára nem szolgál." A hirdetményi határidő előtt és alatt indított, de a hirdetményi határidőben bejelentett tulajdoni per joghatálya csak annyiban különbözik a hirdetményi határidő után indított vagy bejelentett tulajdoni pertől, hogy emez utóbbi időközben jogot szerzett harmadik személyek hátrányára már nem szolgálhat. Egyebekben mindkettő joghatálya ugyanaz. Minthogy pedig az igazságügyministeri rendelet a hirdetményi határidő után indított vagy bejelentett tulajdoni pernek tlkvi feljegyzéséről külön nem intézkedik és erről az utolsó bekezdésben semmit sem szól: nyilvánvaló, hogy a perfeljegyzésre vonatkozó előző rendelkezés a hirdetményi határidő után indított vagy bejelentett tulajdoni perre is vonatkozik és így kétségtelen, hogy a telekkönyben azt is feljegyezni kell. Nem is lehet ez igazságosan másképen. A hirdetményi határidő után indított vagy bejelentett kitörlési pert is el kell fogadnia és a telekkönyvben föl kell jegyeznie a tlkvi hatóságnak; pedig ennek sincs egyél) joghatálya, mint az ily módon indított vagy bejelentett tulajdoni pernek, t. i. hogy időközben jogot szerzett harmadik személyek sérelmére nem szolgálhat. Nincs tehát elfogadható helyes oka annak, hogy éppen a tulajdon per fosztassék meg a perfeljegyzés jogkedvezményétől, amikor az az 1903. évi május hó 26-án 19661(1. M. szánni igazságügy-miniszteri rendelet szerint a nem telekkönyvezett vagy többszörösen telekkönyvezett ingatlanoknak a betétek szerkesztésekor a tényleges birtokos nevére történt felvétele ellen éppen olyan jogorvoslat, mint az 1886: XXIX. t.-cz. 15. és 17. §-ai alapján történt bejegyzés ellen a kitörlési kereset. Az ily megkülönböztetés az osztó igazsággal ellenkeznék és sértené a jogérzetet. Ugyanez áll azokban az esetekben is, 1. amikor valamely ingatlan, mely á tlkvi betétek szerkesztése után képződött, vagy a betétek szerkesztése után vált közforgalom tárgyává,, a 33933 1902. I. M. sz. igm. rendelet értelmében a telekkönyv kiegészítése czimén a tlkvi betétbe a tényleges birtokos tulajdonául vétetik fel; 2. amikor a helyszinelési eljárás alkalmával telekkönyvezni elmulasztott, vagy amikor a helyszínelés után képződött, vagy amikor