Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1904 / 2. szám
40 értelmezendő és miután fel sem tételezhető, hogy alperes tí félperest pervesztesség esetére is külön jutalom, díjban akarta részeltetni, ki volt mondandó, hogy alperes a jutalomdijat félperesnek csuk annak fejében ígérte, ha felperes áz alperesnek per utón érvényesített közszerzeményi jogának érvényt is szerez. Minthogy pedig felperesnek, az általa folytatott perben, alperesnek mondott jogát nem sikerült érvényesíteni es pervesztes lett. az. igéri jutalomdíj megfizetését uz. alperestől nem is követelhet i. 124, . \ korábbi tulajdonszerzésről es birtoklásról való tudomást es ennek következtében a későbbi tulajdonszerzés rosszhiszeműséget az a körülmény is megállapítja, hogy a későbbi tulajdonszerző közvetlen jogelődével közeli rokoni viszonyban áll es azzal egy községben lakik. 3840/P. L903. sz. ^ rosszhiszeműség kérdése a tulajdonszerzésnél. A felperes keresetet indított az alperes ellen ingatlan birtoka iránt. A kereseti ingatlan a tkvben előzőleg a felperes anyja nevén állott, akitől az a felperes nevére akkép került, hogy a felperes a kérdéses ingatlanra a részére megitélt kölcsönösszeg erejéig végrehajtást vezetett és azt általa eszközöltetett bírói árverésen megvette. Az alperes azzal védekezett és a per során bizonyítva is lett. hogy a kereseti ingatlant a felperes anyja a felperes tulajdonszerzését megelőzően az alperes jogelődének eladta, a kitől azt az alperes vette meg és hogy azóta a kereseti ingatlant az alperes jogelőde, majd pedig az alperes békésen birtokolták. Mind a három bíróság a felperest keresetével elutasította, mert ugy télperesnek a közvetlen jogelődjéhez való családi viszonyából, valamint a pernek abból az adataiból, hogy a felperes es anyja egy községben laktak és hogy a felperes a részére megitélt kölcsönösszeget anyjának apró részletekben adta es ekként egymással többször érintkeztek, okszerűen levont következtetéssel megállapítható, hogy a felperes okvetlen bírt tudomással arról, mikép anyja a peres ingatlant előzőleg az alperes jogelődének eladta és e miatt azt már nem birtokolta és mert e szerint a felperes nyilván rósszhiszemüleg járt el, a mikor ennek daczára a telekkönyvben még az anyja nevén állott ugyanerre az ingatlanra végrehajtást vezetett és ezt az ingatlant utóbb az általa eszközöltetett bírói árverésen meg is vette, mihez képest a felperes tulajdonszerzése az alperes jóhiszemüleg szerzett korábbi tulajdonjogával szemben hatályosnak nem tekinthető. I2Ö. \ rosszhiszemű birtokostol is csak a koreset beadásától kezdve követelheti az ingatlanok elvont hasznát az a fél a ki az ingatlanokra vonatkozó tulajdon- és birtokjogának biroi utón való érvényesítésében gátolva nem volt és ennelf daczára a rosszhiszemű birtokos birtoklását évek hosszú során át eltűrte.
