Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

E. A. árnak. Kis Mihály elajándékozza ingatlanait két élő gyermekének: Kis Jánosnak és Kis Istvánnak, valamint az ezután születendő gyermekeinek. Az ajándékozást közjegyzői okiratba foglalják, a melyben az emiitett két kiskorú gyermek nevében az anya természetes és törvényes gyám minőségben, az ezután születendő gyermekek nevében pedig a részükre az illetékes árvaszék által már előzőleg kinevezett ügygondnok, az ajándékozás tárgyát elfogadják. A közjegyzői okirat hiteles kiadványát az illetékes árvaszék mind az élő, mind az ezután születendő gyermekek nevében jóváhagyja, s a jóváhagyott hiteles kiadvány alapján a gyám és az ügygondnok az iránt folyamodnak a telekkönyvi hatósághoz, hogy a tulajdonjog a megnevezett két élő kiskorú gyermek és Kis Mihálynak ezután születendő gyermekei javára bekebeleztessék. Kérdés, hogy a tulajdonjog bekebelezése vagy előjegyzése „az ezután születendő gyermekek'' javára elrendelhető-c ? Véleményünk szerint az elajándékozott ingatlanokra a tulajdonjogot nemcsak az ezutái) születendő gyermekek, hanem a megnevezett két kiskorú javára sem lehet bekebelezni, sem előjegyezni, hanem a kérelmet egészen el kell utasítani, bárha az okirat alakszerűsége ellen semmi kifogást sem lehet tenni. Az ezután születendő gyermekeknek a szerződésbe való belevonása azért képezi mind a bekebelezésnek, mind az előjegyzésnek akadályát, mert a tlkvi rdts 55 §-a a) pontja szerint a tnlajdonjog vagy csak valamely egyes, vagy jogi személy részére, vagy tulajdonostársak részére jegyzendő be, még pedig a tlkvi rdts 55 §-a b) pontja szerint oly tulajdonostársaknál, kiknek részeik nem egyenlők, a minden egyest illető, s az egészhez viszonyított arányban kifejezett rész meghatározásával. Az ezután születendő gyermekek nevük, nemük és számuk szerint meg nem határozható nem létező egyének s ez a körülmény mind a még ezután születendő, mind a már életben levő megnevezett tulajdonostársak tulajdoni arányának meghatározását lehetetlenné teszi. Ha a tlkvi hatóság a kért bejegyzést teljesítené, senki sem tudná megmondani, hogy a megnevezett két kiskorút mennyi illeti az ingatlanból, mert rájuk nézve a tulajdoni arány attól függ, hogy fog-e még gyermek születni és hány? Ha egy gyermek sem fog születni l/a -Va, ha egy gyermek fog születni 1/3—1/3; ha két gyermek fog születni 1 4—1 4; de ha még 10 fog születni, akkor 1,12—1 12 rész lenne a tulajdonjog aránya. Nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen merőben határozatlan, a telekkönyvi intézmény alapelveibe ütköző bejegyzést nem lehet elrendelni. A budapesti kir. ítélőtábla az 1888 évi szeptember 2-án 4918. sz. alatt ugyan ellenkezőleg határozott, de mi a fent kifejtetteknél fogva csak a magunk véleménye mellett maradunk meg. (L. a jelen folyóirat 1901 évi 1. 2. számában a 31. lapon.) T. I. urnák. Az ideiglenes törv. szab. I: 17 §-a értelmében hatályban levő jászkun V. Statútum I §-a szerint ;< férj közszerző nejével szemben is jogosítva van nz egész közszerzeményről végrendelkezni, jogosítva van tehát abban az esetben is, ha. közszerzö neje öt megelőzvén meghalt. Minthogy pedig Szabó András örökhagyó az egész közszerzeményi vagyonról érvényes végrendeletben rendelkezett, felperes keresetét az okból el kellett utasítani. (A bpesti kir. Ítélőtábla 1897 május 12-én 815 P. sz.)