Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 1. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

8 az utána járó legelő is vele jár, ha a csere, ajándékozási szerződésben, osztályegyezséghen, végrendeletben, árverési hirdetményben egyetlen szóval nem emiitik is. Ez a vélelem jut kifejezésre a következő jogeset eldöntésénél is : A felperes keresetet indított az alperes ellen legelőilletmény tulajdonjogának törlése s .járulékai iránt azon az alapon, mert a felperesnek V4 úrbéri telkét árverésen eladták, s vele együtt elárverezettnek tekintették a kérdéses legelőilletményt is, ami a felperes felfogása szerint elárverezettnek nem tekinthető, mert az árverésen csak a 2/4 úrbéri telek adatott el. Az első bíróság a felperest keresetével elutasította, azon az alapon, mert az 1871 : LIII. t.-cz. 56. §-a szerint a legelőjárandóság az úrbéri telek tartozékának tekintendő mindaddig, mig a legelőilletmény a telekkönyvben külön kitüntetve nincs, ebből folyólag tekintettel arra, hogy a kérdéses legelőilletmény az árverés megtartásának az idejében még külön telekkönyvezve nem volt, és igy ez a legelő az elárverezett úrbéri telek tartozékának tekintendő, ezzel együtt tehát a legelőilletmény is, mint tartozék, az árverésen eladatott. A kir. Ítélőtábla a kir. kúria által is helybenhagyott Ítéletével az első bíróság ítéletét indokai alapján és még azért is hagyta helyben, mert egymagában az a körülmény, hogy az egész legelőjárandóság az egyes tulajdonosok nevének kitüntetése nélkül telekkönyvezve volt, a törvény által megkívánt telekkönyvi felvételnek nem tekinthető.1) Azzal a vélelemmel szemben, hogy a legelő, erdő, nádas illetőség a tulajdonjog tekintetében a fődolog sorsában osztozik, az ellenkezőt lehet bizonyítani, hogy mikor a fődolog tulajdonjoga átháramlott, a közös legelő, erdő, nádas illetőség tulajdonjoga a külön kifejezett rendelkezésnél fogva, az addigi tulajdonosnál visszamaradt vagy hogy átháramlás tárgyát a fődolog nélkül, csupán a legelő, erdő, nádas illetőség képezte, vagy hogy a főbirtok tulajdonjoga is, a legelő, erdő, nádas tulajdonjoga is átháramlott ugyan, de másmás személyre, vagy hogy a főbirtokkal együtt a legelő, erdő, nádas illetőség azért nem háramolhatott át, már előbb úgy elváltak egymástól, hogy a főbirtok is, a legelő, erdő, nádas illetőség is másmás személy tulajdonát képezte, s ennek következtében még a felek megegyező akaratával sem lehetett volna mind a főbirtok, mind a legelő, erdő, nádas tulajdonjogát ugyanazon átháramlás tárgyává tenni. 1) Kúria, 1903. évi 877. P. sz., Káplány : Telekkönyv folyóirat 1903. évi folyam 72. lap, 29. jogeset.