Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

173 Áruhitel biztosítású végett bekebelezett zálogjog fenntartásának jogos alapja elesik, ha megszűnt unnak a szerződésnek kötelező ereje, amelynek alapján a zálogjog bekebeleztetett. Felperes keresetet indított az alperes ellen amiatt, hogy ez a javára a felperes tulajdonát képező ingatlanokra 5190 forint biztosítéki tőke erejéig bekeblezett zálogjog törlésének tűrésére köteleztessék; ezt az alapon kérte felperes, mert ő a zálogjog bekeblezésének alapjául szolgáló okiratot nem fogadta el és nem rendelte meg azon gépet, amely gép vételárának biztosítására a zálogjog ingatlanaira hekebleztetett és a mely az alperes által nem is szállíttatott. A törvényszék felperes keresetének helyt adott, az alperest a zálogjog törlésének tűrésére kötelezte és ugyanezt viszonkeresetével elutasította, mert bizonyítottnak vette, hogy felperes a zálogjog bekebelezésének alapját képező szerződés megkötése idején elmebeli állapotának olyan fogyatékosságában szenvedett, hogy jogügylet kötésére képességgel nem bírt. Ily körülmények közt pedig a peres felek között létrejött szerződés semmis, az annak alapján bekebelezett zálogjog érvénytelen és ezen jogügyletből kifolyólag felperes ellen viszonkereset nem támasztható. A kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét akkép változtatta meg, hogy esak 4694 írt 47 kr. hitelbiztosítéki töke erejéig rendelte el a zálogjognak feltétlen kitörlését, 495 frt 53 kr. vagyis 991 K. 06 filL erejéig azonban csak arra az esetre, ha felperes igazolja, hogy a kir. ítélőtábla által az alperesnek viszonkeresete alapján ezúttal megítélt ezen összeget tényleges kár czimén kifizette. A kir. ítélőtábla indokolása szerint a felperes gondnokság alatt nem állván, az általa megkötött jogügylet eredetileg érvénytelennek nem tekinthető; érvénytelenítési okot pedig a felperes nem igazolt. Alperes hajlandó levén kártalanítása esetén a jogügylet felbontásába beleegyezni és a kért törlést megadni, alperesnek viszonkeresetileg igazolt kárát nemcsak megítélni, hanem egyszersmind a biztosítéki zálogjogot a megfelelő összeg erejéig fenntartani kellett. A m. kir. Curiu a kir. ítélőtábla ítéletét abban a részében, mely szerint a zálogjog 4694 frt 47 kr. töke erejéig feltétlenül töröltetni rendeltetett, helybenhagyta egyebekben vagyis az azt meghaladó 495 frt 53 kr. tekintetében, azt megváltoztatva, ez irányban az első bíróság ítéletét hagyta helyben. A m. kir. Curia kimondotta, hogy mivel felperes válasziratában kijelentette, hogy a pert csupán azon az alapon kívánja elbírálni, hogy az által, hogy alperes a gépszállítási a meghatározott határnapon nem eszközölte, a szerződés megszűnt, ennélfogva felperes szabad elhatározási képességét illető kérdés eldöntés tárgyát nem képezheti. Minthogy pedig alperes a gépet a megállapított határnapon felperesnek nem szállította, mulasztásának okául felhozott az a körülmény pedig, hogy a szállítást felperes tette lehetetlenné azzal, hogy az ügynökök ellen, kik ezen ügyletet közvetítették, bűnvádi feljelentést tett, figyelembe nem vehető, mert nincs bizonyítva, hogy alperes arról a szállítási határnap előtt értesült, de még ez esetben is tudatnia kellett volna a felperessel, hogy a szerződéshez ragaszkodni kiván, mindezeknél fogva a szerződés az alperes mulasztása folytán megszűnt és ebből folyóan a vételár biztosítására felperes által engedélyezett zálogjog fenntartásának jogos alapja is elesett. (Szegedi törvényszék 16512. p. 1901., szegedi kir. ítélőtábla 1902. p. 1902., m. kir. Curia 1903. deczember 1. 621J7. p. 1902. sz.)