Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

171 folytán ellenök annak a tulajdonostársnak az Örökösei, aki a maga jutalékából mit sem adott el, keresetet indítottak tulajdonjog törlése s jár. iránt. Az elsőbíróság abból az okból utasította el a keresetet, mert nem vette bizonyítottnak, hogy a betétben alperesek nevére irt ingatlan a tjkvben felperesek nevére írt ingatlan részét képezi. .1 kir. Ítélőtábla a most említett körülményt bizonyitottnak fogadta el Ugyan, azonban az elsőbiróság ítéletét ennek daczára helybenhagyta azért, mert a felperesek jogelőde, akivel felperesek, mint örökösök egy személynek tekintendők, mint tulojdonostárs és szomszédbirtokos tudhatta, hogy a betétben alperesek nevére irt részletnek megfelelő ingatlant az alperesek az ö tulajdonostársától megszereztek, mert továbbá az elkülönítés alkalmával a másodizbeni vevő a nevén álló felerész jutalék helyett az általa tényleg meg- és birtokbavett területtel megelégedett s a betétben alperesek nevére irt részletnek megfelelő részt nem igényelt, és mert a felperesek ezen elkülönítés alkalmával kétségtelenül tudták, hogy a betétben alperesek nevére irt ingatlanrészletnek megfelelő rész nem őket, hanem az alpereseket illeti és azok tényleges birtokban is vannak s ezt a részt ennek daczára minden jogczim és ellenszolgáltatás nélkül legjobb tudomásuk ellenére a saját nevükre íratták, tehát erre vonatkozó tulajdonjoguk kétségtelenül rosszhiszeműnek tekintendő, s igy a felperesek által minden jogalap nélkül teljes rosszhiszeműséggel megszerzett tulajdonjog nem jogosítja fel a felpereseket arra, hogy az alperesek ellen az anyagi magánjog szabályai szerint kétségtelenül megillető tulajdonjog törlését keresettel szorgalmazzák. .1 kir. Curia a másodbiróság ítéletét helybenhagyta indokai alapján és azért, mert amennyiben a betétszerkesztés folytán a felperesek nevére irt birtokrészlet területe kisebb, mint az annak a tjkvben megfelelő régi birtokrészlet területe volt, ez a körülmény a felpereseket esetleg csak arra jogosítja fel, hogy a hiányzó területet attól, aki azt tőlük elfoglalta, követeljék, de az alperes nevére irt birtokrészlet tulajdonjogának megtámadására felpereseknek alapot nem szolgáltat. 5. .1 jelzálogul szolgáló ingat km tulajdonosa a jelzálogból való kl-elégltés tűrésére csak oly terjedelemben kötelezhető, mint amilyen terjedelemben n zálogjog be van jegyezve. Ez általános szabály alól kivételnek csakis a késedelmi kamatra vonatkozóan van helye, amennyiben ugyanis a jelzálogkereset beadásától számított késedelmi kamatnak kielégítését a jelzálogos adós akkor Is tűrni tartozik, ha a jelzálogot terhelő tőke után kamat bekebelezve nincs. 5817 P. 1903. szám. A felperes a harmadik személy ellen fennálló olyan okiraton alapuló tökekövetelésének a biztosítására, melyben kamatfizetés kikötve nem volt, az alperesek a saját ingatlanukra zálogjogot engedélyeztek. Ez alapon felperes mint hitelező keresetet indított az alperesek mint jelzálog adósok ellen a bekeblezett töke és ennek a bekeblezés alapjául szolgáló okiratban meghatározott lejárati naptól vagyis 1899. évi július hó 16-tól számítandó 7°/o kamatainak a jelzálogul szolgáló ingatlanból való kielégítés tűrése iránt, Az (dsőblróság az alpereseket a töke és ennek a lejárattól számítandó 7°/o kamatai kielégítésének a tűrésére kötelezte. A kir. Ítélőtábla a kir. Curia által is indokai alapján helybenhagyott ítéletével az elsőbiróság ítéletét a kamatokra nézve megváltoztatta, az alpereseket a megítélt töke után csakis a kereset beadásától vagyis 1900. évi deczember hó 14-től számítandó 5°/'o kamatoknak a jelzálogból