Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 7-8. szám - A közös legelök, erdők és nádasok tulajdonjoga. 2. r.

156 Az 1889. évi deczember 22-én 45,041. sz. alatt kelt igazságügyniiniszteri rendeletnek a közös legelő-, erdő-, nádasilletőségek terheit szabályozó 7. §-a a következő : 7, §. „Oly esetben, mikor a) a telekkönyv állása szerint valamely zálogjog csupán az osztatlan illetőséget terheli; b) mikor a tulajdonos volt úrbéri birtoka s a közösből járó osztatlan illetősége különbözően vannak terhelve ; c) mikor az ugyanazon személy tulajdonát képező több osztatlan illetőség mindenikére külön tehertételek vannak bejegyezve : az osztatlan illetőségre, mint külön telekkönyvi jószágtestre (5. §. d.) azok a zálogjogok, melyek kizárólag az osztatlan illetőséget terhelik, önállóan, azok pedig, melyek más telekkönyvi jószágtestet vagy ilyennek hányadát is terhelik, mellékjelzálogilag vitetnek át." Ezekből látható, hogy a volt úrbéresek közös legelő-, erdő-, nádasilletőségének tartozék minősége egészen máskép birálandó el a tulajdonjog, mint a terhek szempontjából. A tulajdonjog szempontjából az az elv érvényesül, hogy a legelő, erdő és nádas a főbirtok sorsában osztozik, s csupán az esetben nem osztozik, ha — vagy azt, hogy a főbirtok tulajdonjoga átháramlott, a közös legelő-, erdő-, nádasilletőség tulajdonjoga külön kifejezett rendelkezésnél fogva az addigi tulajdonosnál viszszamaradt; vagy azt, hogy átháramlás tárgyát a fődolog nélkül csupán a legelő-, erdő-, nádasilletőség képezte ; vagy azt, hogy a főbirtok tulajdonjoga is, a legelő, erdő, nádas tulajdonjoga is átháramlott ugyan, de más-más személyre ; vagy azt, hogy a főbirtokkal együtt a legelő-, erdő-, nádasilletőség azért nem háramolhatott át, mert már előbb ugy elváltak egymástól, hogy a főbirtok is, a legelő-, erdő-, nádasilletőség is más-más személy tulajdonát képezte — igazolják. A terhek szempontjából pedig egészen ellenkezőleg az az elv érvényesül, hogy a közös legelő-, erdő-, nádasilletőség csupán tartozék minőségénél fogva egyáltalán sohasem osztozik a főbirtok sorsában, sőt ellenkezőleg a főbirtok terhei a közös legelő-, erdő-, nádasilletőségre csak akkor vonatkoznak, ha a terhet megalapitó jogviszonyok a közös legelőre, erdőre, nádasra is külön épen úgy kiterjednek, mint a főbirtokra. Ennek következtében egyrészről a főbirtok, másrészről a közös legelő-, erdő-, nádasilletőség a terhek szempontjából egymástól egészen függetlenek. Ez a különbség abból a visszás helyzetből származik, hogy a