Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1904 / 6. szám - Néhány szó a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe való bejegyzéséről szóló 1892. évi XXIX. t.-cz. és az annak végrehajtása tárgyában 24366/1893. I. M. sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet némely rendelkezésének helytelen érte
isi 2. ha belsöségi ingatlanok szabályozása folytán közigazgatási úton változtatott vagy áthelyezett belsőségek a tlkvi térképen nem szabályozáshoz ké: pest vannak felvéve. Az eljárás megindításának további feltételét az képezi, hogy az ingatlanok fekvését a tényleges állapothoz képest feltüntető, hiteles mérnök által készült térvázlat bemutattassék. Tehát mérnök alkalmazásának, akinek dijait a kir. kincstár íizetné, nincsen helye, hanem az érdekelteknek kell a vázrajzot a hiteles mérnökkel elkészíttetni, s a kiküldöttnek készen átadni. A nem létező, elveszett vagy hiányos tlkvi térképek pótlásánál egészen más eljárás követendő. E tárgyban az 1896. évi deczember 28-án 70971. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet intézkedik. Ha a tlkvi térkép pótlásának szüksége felmerül, a tlkvi hatóság hivatalból köteles az igazságügyminiszterhez a telekkönyvi térkép pótlásának elrendelése végett jelentést tenni, s a pótlást csak azután lehet teljesíteni, ha az igaz ságügyminiszter elrendelte. Ennél az eljárásnál mérnök alkalmazásának egyáltalán helye nincs, a tervezetet az e czélia kiküldött telekkönyvvezetönek, segédtelekkönyvvezetönek, telekkönyvi vizsgát tett írnoknak, vagy" telekkönyvvezetői minősítésű dijnoknak kell készíteni, az esetleges kigazitást,-vagy újabb térkép készítését is akár hivatalból, akár felszólalás folytán rendeli el a tlkvi hatóság, szintén mérnök nélkül, tehát telekkönyvvezetői közegnek kell elvégezni. K. 1. úrnak. Amennyiben a volt zsellérek közös nádasát egészen felosztották, úgy, hogy semmi sem maradt közösben, s e nádas részére az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt ig. min. rend. értelmében közös betétet nem lehet szerkeszteni, azt pedig nem lehet megállapítani, hogy a nádas felosztásakor nádas nélkül maradt zsellérek telekj könyveiben levő közös nádasilletőségnek megfelelő nádas birtokrészietet ki kapta meg: tekintettel arra, hogy az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt ig. min. rend. 8. §-a szerint „a jogosított külön telekkönyvébe bevezetett osztatlan illetőségek sorszámonkint tlkvileg külön birtokrészleteknek tekintendők és a vázrajz szerinti megoszthatóságot kivéve, a tlkvi birtokrészletek jogi természetével bírnak" : az 1898. évi május 26-án 19665. sz. alatt kelt betétszerkesztési utasítás 55. §-a értelmében az azonosításkor a betétterv A. lapjának végén feljegyzendő, hogy „a természetben nem létezik", az ilyen közös illetőségre való hivatkozás aztán a betétek tényleges szerkesztésekor a betétből kihagyandó s a kihagyásról a tlkvi érdekeltek a betétszerkesztési utasítás 140. §-a 5. pontjának kiterjesztésekéjien értesitendök. így aztán egyáltalán nem képezi a betétszerkesztésnek akadályát. K. I. úrnak. Ha a volt úrbéresek (akár telkes jobbágyok, akár zsellérek) részben felosztott legelőjének egy része közösben maradt, tekintet nélkül arra, hogy legelőnek, vagy kaszálónak, vagy szántónak használják, a közösben maradt részt mindenesetre az 1889. évi deczember 22-én 45041. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet értelmében kell telekkönyvezni, az egyéni betétekben a közös betétekre mindenesetre hivatkozni kell: „A számú betét A. lapján bevezetett közös legelőből járó rész", mert a volt úrbéresek illetőségének jogi természetét a művelési' ág megváltoztatása nem változtatja meg, közbirtokossági vagyonná nem teszi, s a volt- úrbéreseket, akár telkes jobbágyok, akár zsellérek voltak, sohasem lehet összeségükben sem úgy mint a közbirtokosságokat, jogi személynek tekinteni s ennek következtében a telekkönyvben egyénenkint való megnevezés nélkül, jogi személy gyanánt sohasem lehet őket bejegyezni. Épen az ekként szabálytalanul jogi személyek gyanánt való bejegyzések kiigazítása végett hatalmazta fel az 1892 : XXIX. t.-cz. 15. §-a d) pontja az igazságügyminisztert, hogy az 1889. évi 45041. sz. alatt kelt ig. min. rend. hatályát megfelelően kiterjesztheti a volt úrbéresek azon ingatlanaira, amelyeket e tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott legelő-, erdő- vagy nádasilletőségek kiegészítéséül oly módon szereztek, hogy a megvett vagy cserébe kapott ingatlanok tulajdonjoga tlkvileg nem az egyes jogosítottak, hanem a volt úrbéresek nevére jegyeztetett be. (Ez a rendelet ugyan még nincs kiadva, de a felhatalmazásból kétségtelen, hogy a törvényhozás az egyenkint való megnevezés nélkül, csupán a volt úrbéresek tulajdonául való bejegyzést kiküszöbölendő szabálytalanságnak tartja.)