Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1904 / 6. szám - Néhány szó a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe való bejegyzéséről szóló 1892. évi XXIX. t.-cz. és az annak végrehajtása tárgyában 24366/1893. I. M. sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet némely rendelkezésének helytelen érte
147 Kir. ítélőtáblai határozattárba fölvett határozat. Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. A birói árverésen eladott ingatlan vételárából a II. oszt. kereseti adó, vasúti pótadó, városi közmnnkadij, általános jövedelmi pótadó, betegápolási pótadó, útadó, vármegyei pótadó, községi pótadó, egyházi (segélyezési) pótadó és mezőőri pótdíj elönvös tételként "sorozásának kérdése. 14. számú polgári határozat. A m.-i takarók- és előlegegylet-részvénytársaságnak S. V.-né ellőni 986 1904. p. számú, továbbá a b.-i takarékpénztárnak K. L.-né B. R. elleni 1081 904. p. számú, a m.-i ev. ágost. vallású szegényalapnak Seb. J.-né elleni 1108 904. p. számú és K. F.-nének K. M. elleni 1158/904. p. számú végrehajtási ügyében a m.-i, n.-i és cs.-i kir. járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok, a kir. pénzügyigazgatóság részéről sorrendi tárgyaláshoz ingatlanok vételárára előnyös tételként sorozás végett bejelentetett adók közül mellőzték a vármegyei útadót, városi közmunkadijat, 5% vármegyei pótadót, 5% vasúti pótadót, 58% községi pótadót, 16% egyházi pótadót, 35% mezőőri pótdijat, 3% betegápolási pótdijat, II. oszt. kereseti adót és az általános jövedelmi pótadót. A mellőzés azon az alapon történt, hogy ezek az adók az ingatlant közvetlen nem terhelik. Ennek a kérdésnek az 1!)(I4. évi 986., 1081., 1108. és 1158. polg. számok alatt egyidejűleg történt felülvizsgálata alkalmával a kir. ítélőtábla határozattárba vétetni rendelte a következő határozatot : A birói árverésen eladott ingatlanok vételárából a jelzálogos hite lezők előtt előnyös tételként nem kell sorozni: I. a másodosztályú kereseti adót. vasúti pót mint. városi közmunkadijat : II. az általános jövedelmi pótadót. betegápolási pótadót és az útadót; III. a vármegyei pótadót, községi pótadót, egyházi (se^ódyczési) pótadót, mezőőri pótdijat, ha csak a négy utóbbi bejelentett adóra nézve kimutatva nincs, hogy vármegyei /x'/tadi) az Í883: XV. t.-cz. 9. és 13. §-ában engedélyezett pótadóból különböző alapon egyedül az ingatlanra van kivetve, a községi, egyházsegélyezési és mezőőri pótadó és dij pedig az 1886: XXII. t.-cz. 130. §. harmadik bekezdésén alapul. Indokok. Az 1881 : LX. t.-ez. 189. §. b) pontjában és az 1883 : XLIV t.-cz. 88. §-ában foglalt egyértelmű rendelkezések szerint .birói árverésen eladott ingatlan vételára felosztásánál, a jelzálogos hitelezőket megelőző elsőbbséggel, előnyös tételként, esak az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami, törvényhatósági, községi adók és egyéb, az egyenes adók módjára behajtandó tartozások sorozandók. Nem lehet vitás, hogy az ingatlant közvetlenül terhelőnek esak az az adó s egyéb hasonnemü köztartozás tekinthető, melynek tárgya az ingatlan, kimérés) alapja pedig az ingatlan tiszta hozadéka. I. A II. oszt. keresetadó az 1875: XXIX. t.-cz. 1. ij. szerint; a vasúti pótadó 1880: XXXI. t.-cz. !). §. szerint és az 1886 : XXII. t.-cz. 131. §. szerint ; a városi közmunkadij pedig az 1890 : I. t.-cz. 48—50. S. szerint, az ingatlannal kapcsolatban nem állanak, tárgyuk nem az ingatlan : az ingatlant közvetlen terhelő adónak tehát nyilvánvalóan nem tekinthetők. II. Az általános jövedelmi pótadó az 1S7.">: XLVTI. t.-cz. 1. §. szerint; a betegápolási pótadó az 1898: XXI. t.-cz. 2. §• szerint; az útadó az 1890: I. t.-cz. 23. §! szerint; III. a vármegyei pótadó az 188;: : XV t.-cz. 9., 13., 14. §-ok szerint engedélyezett alapon ; a községi pótadó s ehhez tartozó egyházsegélyezési pótadó és mezőőri pótdíj pedig az 1886: XXII. t.-cz. 130. §. második és negyedik bekezdése szerint, annyiban az ingatlanra esetleg vonatkoznak ugyan, hogy több rendbeli és