Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

117 lehet semmiképen sem. Ez a lejegyzés és átvitel pedig máskép nem történhetik meg, mint változatlan telekkönyvi állással vagyis annak a telekjegyzőkönyvnek, amelyben a lejegyzendő birtokrészlet (önálló földdarab) van, erre a birtokrészletre vonatkozó tartalmát át kell ültetni az újonnan nyitott tljkvbe, illetve a már létező másik tljkvbe, ahová t. i. ez a lejegyzett birtokrészlet önálló tlkvi jószágtestként átvitetni fog, hogy ott aztán a tulajdonjog, illetve a zálogjog az illető jogosúlt javára bekebeleztessék vagy előjegyeztessék. Ez a művelet nem törvénvtelen és nem sérti, nem sértheti senkinek a jogát. Mióta a telekkönyvek léteznek : igy jártak el — legalább az én tudomásom szerint — mindig és mindenütt. Ha a telekkönyvben a tlkvi jószágtestek nem I., hanem -fjegy alá vétettek: akkor a jogi természet már némikép változik. Tegyük föl, hogy Kerekes András, Ágnes és Péternek fönebb elősorolt birtoka nem I., hanem -f jegy alatt vétetett föl. Ez esetben abban a tjkvben nem egy, hanem 6 telekkönyvi jószágtest van, vagyis annyi, ahány sorszám alatt vannak azok fölvéve, mert a + alatt foglalt ingatlanok mindegyike, amelyik előtt külön sorszám van, egymagában véve egy önálló tlkvi jószágtest, aminek az a következménye, hogy azok mindegyikére ugyanabban a telekjegyzőkönyvben, amelyben azok felvéve vannak, zálogjogot külön lehet szerezni, tehát külön az A. -f- 1. sorsz. 76. 77. 78. hrsz. beltelekre, külön az A. 2. szórsz. 402. hrsz. kisebb szántóra stb. De tulajdonjogot nem lehet ám ugyanabban a telekkönyvben szerezni, csak mind a 6 tlkvi jószágtestre, vagyis csak valamennyi (ugyanazon tjkv A. lapján foglalt) ingatlanra, de azok közül egyre vagy többre, de nem valamennyire, ismét csah azután, lehet, miután az az egy vagy több (de nem valamennyi) tlkvi jószágtest egy újonnan nyitott vagy más már létező tljkvbe változatlan tlkvi állással átjegyeztetett; mert ugyanabban a telekjegyzőkönyvben az 1853. évi ápr. 18-iki igmr. 12. §-a pontja és az 1867. évi nov. 8-iki igmr. 9. §-a szerint csak oly birtok jegyeztethetik be, mely vagy egy személynek egyedüli, vagy több személynek ugyan, de természetben osztatlan tulajdona, amiből önként következik, hogy a felhozott példában az A. j 1—6. sorszám alatt foglalt mind a 6 tlkvi jószágtestnek tulajdonosa csak egy ugyanazon személy, vagy több ugyanazon személyek lehetnek, de már az meg nem engedhető, hogy azon tljkvben A. 1 sorsz. alatti tlkvi jószágtestnek más, az A. |— 2. sorsz. alattinak ismét más stb. lehessen a tulajdonosa. Ha tehát az A. 1—6. sorsz. alatt foglalt 6 telek-