Telekkönyv, 1904 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1904 / 5. szám

adója 30 K., és egy birtokrészlet évi államadója sem haladja meg a 4 K-át. Ha ily körülmények között az egyik tulajdonostárs az ö jutalékát jelzálogilag megterheli, és ez a jutalék utóbb végrehajtási árverés alá kerül: ez az árverés annak a társtulajdonosnak a jogait, akinek jutaléka tehermentes, semmi tekintetben sem érinti. Árverés alá bocsátják a birtoktestnek csupán azt az osztatlan felerészét, amely terhelve van (1881. évi LX. t.-cz. 156. §. í. bek.) és az árverés megtartása után a másik felerésznek a tulajdonosa ismét csak egy társtulajdonossal áll szemben, akivel a birtoktestre nézve éppen oly czélszerüen osztozkodhatik, amint osztozkodhatott volna, ha a jelzálogi megterhelés és a végrehajtás közbe nem jön. De nem igy, ha a másik társtulajdonos részeladásai következtében az egyes birtokrészleteket a jelzálogjogokkal együtt előbb külön-külön telekkönyvi betétekbe viszik át és ott az eladó állítólagos jutalékát más-más személy talajdonául jegyzik be. Ha valaki a megterhelt jutalékokra a telekkönyv ily állásában intéz végrehajtást, akkor az 1881. évi LX. törvényczik 155. §. utolsó bekezdésének és 156. §. n) pontjának alkalmazásával az egész birtokrészleteket bocsátják árverés alá. Tehát a legjobb gazda is, akinek birtoka egy fülérnyi adóssággal sincs megterhelve, aki ezért, valamint birtokjutalékának értékesebb volta miatt ennek a jutaléknak megtartására nézve a végrehajtási törvény 156. §-ának szabályaival szemben teljes jogbiztonságban érezhette magát és aki annak a jogállapotnak megváltoztatásába bele nem egyezett, — legjobb gazda is összetett kezekkel tűrni kénytelen, hogy dobra verjék és elkótyavetyéljék az ö tehermentes birtokát csupán azért, mert tetszett a telekkönyvi hatóságnak egy merően törvényellenes eljárást inaugurálni. Akit az eddigiek még nem győztek meg a telekkönyvi átvitelnél a fentiek szerint követett eljárás törvénytelen voltáról, azt annak az eljárásnak még egy következményérc figyelmeztetem : Tudvalevő, hogy a kataszteri munkálatokban az egy tulajdonost vagy ugyanazokat a társtulajdonosokat megillető, összefüggő területet is, a mivelési ágak különbözőségéhez képest külön helyrajzi számokkal jelölt több birtokrészletnek veszik fel. Ha a szőlő alján van egy darab szántóföld, egy darabka kaszáló és egy kis bozótos hely, abból az összefüggő egy ingatlanból már négy birtokrószletet csinálnak. Sőt még az ingatlanon átvezető gyalogutakat is külön birtokrészletekként szerepeltetik. Az sem ismeretlen, hogy a telekkönyvi betétek betétszerkesztése alkalmával minden ingatlant annyi külön birtokrészletként kell felvenni, amennyinek a kataszteri térképen és kataszteri telekkönyvben van feltüntetve. így azután nem ritkaság, hogy egy-egy ingatlan a telekkönyvi betétekben 6, 8, 10 külön helyrajzi számú birtokrészletként szerepel. Sőt láttam a telekkönyvekben nem egy nagyobb ingatlant kétszáz és még több birtokrészletként is bevezetve. Tegyük fel most, hogy az ily ingatlan két személynek a tulajdona és alkalmazzuk ily esetre azt a gyakorlatot, mely szerint az egyik társtulajdonos elidegenitő ügylete következtében a másiknak belegyezése nélkül is az egyes birtokrészlcteket más-más telekkönyvi betétekbe átviszik és ott az egyik birtokjutalékra más tulajdonost jegyeznek be, akkor beáll az a hallattan következmény, hogy a közösség megszüntetésekor az a társtulajdonos, aki az ő jutalékát mindvégig érintetlenül tartotta meg, mégis tűrni köteles, hogy egészen idegen emberek