Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 6. szám - A telekkönyvvezetők az uj fizetési javaslatban. 1. r.

92 vevési szerződést jóvá nem hagyta, valamint hogy a felperes az ideiglenes adás­vevési szerződés tartalmának kiegészitésekép szóbelileg kikötött annak a feltétel­nek, hogy egy évi határidő alatt átíratásra alkalmas szerződést köteles adni, ele­get nem tett, figyelembe nem jöhet és az alperes egy érvényesen létrejött adás­vételi jogügylet összes lényeges feltételeit tartalmazó és mint ilyen mindkét félre kötelező adásvevési szerződéstől jogosan el nem állhatott. 55. Ha az adásvételi jogügylet létrejötte Írásbeli alakhoz volt kötve s az Írásba nem foglaltatott, a szerződés véglegesen megkötöttnek nem tekinthető. 1830/P. 1903. sz. Felperes ingatlan tulajdonjoga és birtoka iránt indított keresetet I. r. alperes mint eladó, s II —IV. r. alperesek mint a korábbi eladásról tudomással bíró későbbi vevők ellen a kereset tárgyát képező ingatlanra vonat­kozóan közte és I. r. alperes között létrejött szóbeli adásvevési szerződés alapján. Az alperesek azzal védekeztek, hogy a szóbeli megegyezés létrejött ugyan, de annak érvényessége a szerződés irásba foglalásához volt kötve, ez pedig meg nem történvén, a szóbeli megegyezés hatályát vesztette. Az elsöbiróság bizonyítottnak fogadta ugyan el, hogy a felperes foglalót is adott, de nem vette bizonyítottnak alpereseknek azt az állítását, hogy a létrejött megegyezés a felek kölcsönös elállása s az adott foglaló visszavétele folytán megszűnt, mégis felperest kerese­tével elutasította, elfogadván az alpereseknek fent idézett álláspontját s kimondván, hogy a foglaló nem a végleges szerződés létrejöttének jeléül adatott. A kir. Ítélő­tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatta s a felperes keresetének helyt adott, mert a felek nemcsak a vétel tárgyára, a vételárra, hanem a fizetés és a birtokba adás módozataira nézve is megállapodtak, I. r. alperes a foglalót is felvette és nem bizonyította, hogy annak visszavételével felperes a szerződéstől önként el­állott, sőt ennek ellentmond az a körülmény, hogy felperes a nála hagyott foglalót birói letétbe helyezte, az pedig, hogy a szerződés irásba fog­lalása után kellett az ingatlan birtokba adásának megtörténni és hogy az irott szerződés kiállítására határidő tüzetettt ki, azért nem vehető figyelembe, mert e határidő a gazdasági év vége lévén, az ingatlanok átadása rendszerint ekkor történik. A kir. Curia az elsöbiróság ítéletét hagyta helyben, indokainál fogva és azért, mert az adásvételi jogügylet létrejötte Írásbeli alakhoz volt kötve, ez pedig be nem következvén, a szerződés, amelyből felperes kereseti követelését származtatja, véglegesen megkötöttnek nem tekinthető. 56. A megbízott részéről a megbízó ellen, a szerződésileg kikötött munka­díj iránt érvényesített kereseti kérelemben a ki nem kötött jutalomdíj megítélése iránti kérelent, is bent foglaltatik. 1866/P. 1903. sz. Felperes keresetet indított az alperes község ellen 69,852 K. 08 f. kikötött jutalomdíj iránt és keresete alapjául azt adta elő, hogy alperes község megbízta azzal, hogy részére adóvisszaiéritést eszközöljön ki és így a megbízás következtében eljárt, ennek folytán alperes részére 144,504 frt 17 kr. adó térült vissza. A kereset szerint a felperesnek ezért a munkájáért alperes a megállapodás szerint a visszatérített adó egynegyed részét kötötte ki dijul. Az

Next

/
Thumbnails
Contents