Telekkönyv, 1903 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1903 / 1. szám

kelt igazságügyminiszteri rendelet 14. §-a, hogy az ausztriai polgári törvénykönyv 287. §-ában emiitett köz- vagy nyilvános javak, úgymint: az országutak, folyamok és folyók, tengeri kikötők és tengerpartok nem jegyzendők be a telekkönyvbe. Ez az elv az egész telekkönyvi jogunkon végig vonul. Az 1854. évi július 23-án kelt német nyelvű helyszinelési utasitás 63 §-a is azt mondja, hogy a községekben a nyilvános közlekedésre szolgáló terek, utczák, utak, folyók és több e félék, az 1853. évi április 18-án kelt miniszteri rendelet 14. §-a értelmében nem lévén tárgyai a telekkönyveknek a helyszinelési jegyzőkönyvekből is ki vannak zárva. Hasonló kijelentést tesz az erdélyi telekkönyvi előmunkálatok tárgyában az 1867. évi november 8-án 2784 sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelettel kiadott utasitás 64. §-a is: „A terek, utczák, utak, folyóvizek és patakok stb. a telekkönyvi jegyzőkönyvekbe be nem jegyeztethetvén; azoknak határait sem kell körülirni." Homályosan ugyan, de ugyanazt az elvet foglalja magában, ugyanezen utasitás 32. §-a is, mikor azt mondja, hogy : „ha egész birtokrészlet bizonyos közczélra engedtetett át, ezen esetben csak a tényállást kell egyszerűen a'részletlajstromba bejegyezni," t. i. a telekjegyzőkönyvből meg ki kell hagyni s ez okból a 69. § b) pontja szerint, ha egy birtokrész vagy egy része közczélra engedtetett át, ez esetben a birtokrészlet lajstrom határjelző rovatában csak egy oldalról kell a határt megjelölni s a czélt, melyre az átengedés történt, röviden feljegyezni. Az Erdélyre nézve kibocsátott helyszinelési utasitások kiegészítése és módosítása tárgyában az 1870. évi január hó 17-én 106 sz. alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet 4. §-ában az előbb emiitett helyszinelési utasitás 32. §-ához megjegyeztetik: hogy a vasutak, csatornák stb. számára kisajátitott részletek a helyszinelésből egészen kihagyandók. Ugyanaz a fölfogás, hogy a köz- vagy a nyilvános javak a telekkönyvi betétekbe sem vétetnek föl, vezette a törvényhozót, mikor az 1886. évi XXIX. t.-czikk 56. §-ának utolsó bekezdését megalkotta : a köz- vagy nyilvános javakra vonatkozó kataszteri helyrajzi számok megfelelő megjelöléssel a részletlajstromnak a 3-ik rovatába Írandók be, amely azon betétszámának megjelölésére van különben szánva, amelybe a birtokrészlet később átvitetik. Az 1893. évi május 26-án 19,665 sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelettel kiadott betétszerkesztési utasitás 20. §-ának 5-ik pontjában is ki van jelentve, hogy: „A köz- és nyilvános javak: közutak, utczák, közterek stb., úgyszintén a hatósági rendelkezés alatt álló vizek (1885 : XXIII. t.-czikk 18. §-a), valamint telekkönyvezésnek általában nem. ugy a betétszerkeszt'éskor felvételnek sem képezik tárgyát. Ha kétes, hogy valamely terület